Magyar Műemlékvédelem 1963-1966 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 4. Budapest, 1960)

Tanulmányok - Czeglédy Ilona – Koppány Tibor: A mátraverebélyi r.k. templom

2(). kép. A főszentély gótikus ablakai kibontás közben 27. kép. A főszentély keleti ablakának kőrács-töredéke Az oldalhajók belső falain tártuk fel a barokk pillérek és boltozatok által részben eltakart gótikus boltozat lefaragott indításait Ezek az északi és a déli mellékszentélyben is előkerültek. A főszentélvben az ablakok kutatásával egyidejűleg vertük le az újkori vakolatot, elpusztítva a legújabb meszelés alatt már csak összefüggéstelen foltokban megtalált XIX. század eleji, gyenge minőségű, későbarokk architektúráiig festést. Az északi falon lefaragott gótikus pasztofórium nyomai kerültek elő. A déli oldalon levő nagy, kettős ülőfülke (amely kétségtelenül egyidőben épült a templommal) mellett már korábban feltártak egy, a nagy ülőfülkével elvágott, korábbi, középoszlopos ülőfülkét (30. kép). Ennek ülőpadja padlószint alatt volt, hátfala téglából készült az egyébként teljes egészében kőből épített templomban. A korábbi ülőfülkéből arra a következtetésre jutottunk, hogy talán a szentély is korábbi a mai, kétségtelenül XIV. század végi templomnál. Gyanúnkat igazolták azok a lefaragott, korábbi boltozatindítások, amelyeket a szentély falain félmagasságban találtunk. A kutatás végén, már a helyreállítással egyidejűleg bontottuk le a szentély feletti két barokk boltszakaszt (32. kép). Ezzel a bontással végre egybenyitottuk a főszentély gótikus terét, és belevontuk abba a megmaradt boltozatindításokat, ugyanekkor kibontottuk a század elején beépített vonóvasakat, és megszüntettük a szentély falainak további esetleges repedésből és kihajlásból eredő veszélyt. A TEMPLOM ÉPÍTÉSTÖRTÉNETE A történeti adatok, az ásatás és a falkutatás eredményei szervesen egészítették ki egymást. Nyomukban, ha nem is minden esetben teljes határozottsággal, de felvázolhatjuk a mátraverebélyi templom építéstörténetét (32. kép). Az eddigi kutatás okleveles adatok nyomán a XI11. század elejétől említett templomot nem tartotta a mai templom elődjének.

21 Az 1962. évi ásatás szinte első eredménye volt annak a román templomnak a feltárása, amelyet 1963-ban teljes alaprajzában megtaláltunk a mai épület padlószintje alatt. Az egyhajós, félköríves szentélyzáródású, kegyúri karzatos kis templom alapfalainak feltárása vitathatatlanná tette, hogy a XIII. századi okleveles adatok már a jelenlegi templom elődjére vonatkoznak. A román templomból felmenő falak csak a szentélyrészen maradtak, de valamennyi falának alapozását oly mértékben sikerült megtalálnunk, hogy