Magyar Műemlékvédelem 1963-1966 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 4. Budapest, 1960)

Tanulmányok - Czeglédy Ilona – Koppány Tibor: A mátraverebélyi r.k. templom

10. kép. A nyugati homlokzat falkutatás közben II. kép. Belső tér a karzattal a falkutatás megkezdése előtt r. k. templom tervezési programját. Ebben a helyreállítási munka céljaként a teljes feltárás utáni szerkezeti és műemléki helyreállítást tűztük ki. A helyreállítást megelőző kutatást 1961 -ben kezdtük meg. A templom külsején ekkor már alig volt vakolat (10. kép). A tetőfedés hiányos volt, számtalan helyen beázott. A harangtorony gerendái elkorhadtak, és a torony összedőléssel fenyegetett. A templom melletti dombról lefutó víz alámosta az északi oldal falait és támpilléreit. Az első négy támpillér elvált a faltól, a fal és a mögötte levő boltozatok megrepedtek (11. kép). Az északi fal magasan felvizesedett, és a vakolatot belül is ledobta. Veszélyes állapotban volt a déli előcsarnok is: két oldalfala lerepedt a templom déli faláról, külső homlokfala pedig kifelé dőlt. A szentély falait a padlástérben vonóvasak tartották össze, amelyek kilazultak, ós az alattuk levő barokk boltozatok nyomására a falak kihasasodtak. Ezek voltak azok a halaszthatatlan közbelépést sürgető hibák, amelyek a helyreállítást elsősorban indokolták. Mellettük azonban éppoly fontos volt a szétfagyott külső faragottkő-részletek: a támpillérek sarokkváderei, a kapuk, az ablakok részleteinek megmentése is. A templom elhanyagolt, ízléstelen belsejének (12. kép) történeti és művészettörténeti értékeihez méltatlan állapota is sürgette a beavatkozást, a műemlékileg fontos helyreállítást. Emellett meg kellett szüntetnünk a dombról lezúduló esővíz romboló hatását, és rendet kellett teremtenünk a tenwlom környezetében is. A TEMPLOM TÖRTÉNETE A templomra vonatkozó történeti adatokat már a megyei topográfia és Jakubik Anna dolgozata összegyűjtötte.

1 Mi ezúttal csak összefoglalást szándékozunk nyújtani erről, csak akkor térünk ki bővebben egyes mozzanatokra, ha azokat ma, az újabb adatok birtokában - új megvilágításban látjuk. Nógrád megye nagyrésze a XI.—XII. században királyi birtok volt, bizonyára a mai Verebély falu területe is. A XIII. század első negyedében (1227) találkozunk a falu első okleveles említésével Wereb néven.

2 A XIV. század elején (1328-ban) egyházas hely

3 (ecclesiastica villa), amelyet a plébániákat összeíró pápai tizedlajstrom is számbavesz;

4 néhány évvel később (1331-ben) már a templom kegyurasága felett pereskedik a család két ága: Verebi István fia Péter és Conrad fia Miklós.

5 Külön jelentőséget biztosít a falunak, hogy templomát már ekkor búcsújárók keresték fel. Az eddigi felfogás éppen a műemléki kutatás hiánya miatt ezeket az adatokat egy, a XIII. században, vagya XIII. századig megépült román -