Magyar Műemlékvédelem 1963-1966 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 4. Budapest, 1960)

Tanulmányok - Czeglédy Ilona – Koppány Tibor: A mátraverebélyi r.k. templom

12. kép. A templom belseje a barokk boltozatokkal kori templomra vonatkoztatta. Ügy gondolták, hogy a románkori templom nem a mai helyén állott, és bizonyára elpusztult.

11 A régészeti feltárás ezeket a XIII—XIV. századi okleveles adatokat új értelemmel ruházta fel, ahogyan ezt az építéstörténeti részben látni fogjuk. Míg a Verebélyi családról bőségesen vannak adataink a XIV—XVII. századig, a templomról csak a család legnevezetesebb tagja, Péter alvajdával kapcsolatosan hallunk." A templomban ma is látható sírkő felirata szerint Verebi Péter erdélyi alvajda a templom alapítója (fundator eius eeclesiae) (13. kéj)). Ha a megfogalmazás nem is fedi teljesen a valóságot, annyi biztos, hogy Péter vajdának sok köze volt a templom mai képének kialakításában, a gé)tikus átépítésben. 0 eszközölte ki Zsigmond királytól az ekkor mezővárosi ranggal rendelkező település számára a búcsúnapi vásártartási jogot,

8 ami gazdasági előnyöket is jelentett. Legrészletesebb középkori forrásunk a verebélyi templomról IX. Bonifác pápa 1400-ban kelt két búcsúlevele.

9 Az egyikben olyan búcsú jogokat ad a verebélyi Szűz Mária parochialis templom számára, amilyenben az assisi és az aacheni egyházak részesülnek. A másikban, a plébánia Corpus Christi filiális temploma és a plébánia Szentháromság- és Mária Magdolna- kápolnája részére kapnak búcsúengedélyt. Utóbbi két kápolna a plébániatemplom oldalában (a latere parochialis eeclesiae) van.

10 A filiális templom, amelyről a XVIII. századi forrásaink mint romról írnak, ma már valóban elpusztult — a Verebélyhez néhány km-re levő Tiribes pusztán állhatott a Zagyván túl.

11 Az 1400-as búcsúengedélyben a templom fenntartásáról van szó, tehát az építkezés, az átépítés már befejeződhetett ekkorra. A későbbi középkorból sajnos nem maradt fenn olyan forrás, amely a templomról szólna. A kegyúri család történetét követhetjük nyomon csupán az írott forrásokban. A Verebélyi család a XVII. század végén fiúágon kihal, és a birtok s vele a templom kegy urasága a Csicseri, majd a Keczer családokra öröklődik.

12 1733-ban a pásztói ciszterciek szerzik meg Verebélyt és a vele szomszédos Szentkút pusztát.

13 Tőlük 1756-ban az Almássy grófok vásárolják meg a birtokot. Az értékes gótikus műemlék sorsát, mint annyi más középkori emlékünkét, a török hódítás pecsételte meg. A XVI. századi tizedösszeírásokból tudjuk, hogy a törökök 1548ban más faluval együtt Verebélyt is felégették.

14 1550 körül már az egész megye a törökök kezén van. A templom legsúlyosabb vesztesége tetőzi Magyar Műemlékvédelem 33