Magyar Műemlékvédelem 1963-1966 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 4. Budapest, 1960)

Tanulmányok - Román András: Műemlékvédelem és városrendezés

8 — 9. kép. Védelemre és hasznosításra érdemes népi építészeti együttesek a Balatonnál: Balatonfüred, A rács községközpont — Zamárdi, Fő utca függő együttesekre, a még eredeti vagy kevéssé átépült községrészekre, utcaszakaszokra, lakó- és gazdasági épületek együtteseire. Ezeknek hatványozottabb a tudományos, történeti értéke, emellett fontos idegenforgalmi vonzerőt is jelentenek. Az üdülőterületek közelében fekvő népi műemléki együttesek, falurészletek a tapasztalat szerint nagymértékben érdeklik a külföldieket, de a más tájról érkező hazai turistákat is. Helyreállításukkal és részben idegenforgalmi célokra való hasznosításukkal a kulturális és gazdasági eredmény kiegészítené egymást. A legfontosabb feladatnak ezért azoknak a falurészleteknek, utcáknak, községközpontoknak, gazdasági egységeknek a kijelölése látszik, melyek együttesként való fenntartására kell elsősorban az erőket koncentrálni. Józanul mérlegelve kívánatos, hogy ne sok ilyen településrészt védjünk, s azok lehetőleg az idegenforgalom által is keresett vidéken feküdjenek. Ez nem zárja ki természetesen azt, hogy a védett együttesek közé ne kerüljön be néhány, az ország más területén fekvő, de néprajzilag, településszerkezetileg, építészetileg fontos falurészlet is (8., 9. kép). Az együttesek védelmére a kezdeti lépések máimegtörténtek. Több községrészietet műemléki jelentőségű területté nyilvánítottak, mások kijelölése most van folyamatban. A legelőrehaladottabb az együttes védelem megvalósítása Hollókőn, ahol elkészült a községközpont részletes rendezési terve, s a Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága határozatot hozott az érintett terület védelméről. Készül a Fertő-parti községek összefüggő egyszerűsített általános rendezési terve, mely alapul szolgálhat a népi építészet és idegenforgalom szempontjából oly fontos terület gyakorlati védelmére. Természetes azonban, hogy a területek kijelölése, a védelem deklarálása önmagában ugyanúgy nem oldja meg a fenntartás kérdéseit, mint az egyedi emlékekkel kapcsolatban. Az illetékes szerveknek tehát határozottan, kellő összhangban és az anyagi eszközök koncentrálásával kell állást foglalniuk e területek népi építészeti együtteseinek fenntartása mellett. El kell készíteni a részletes rendezési terveket, ezeken ki kell jelölni a közösségi célra felhasználható épületeket, melyeket ki kell sajátítani, vagy meg kell vásárolni. A lehetőség szerint az volna a kívánatos, ha minél több épület juthatna új funkcióhoz, hiszen ezek a házak többnyire alkalmasak tanácsházának, postának, falumúzeumnak, kisvendéglőnek, borozónak stb. A többi épület fenntartásához, helyreállításához igénybe kell venni a hatósági helyreállítás lehetőségeit, beleértve a műemléki többletköltségek elengedésének következményét is. Űj épületek csak ott létesíthetők, ahol azt a rendezési terv elő-