Magyar Műemlékvédelem 1963-1966 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 4. Budapest, 1960)

Jelentések - Szarka Imre: Az Országos Műemléki Felügyelőség kivitelezései munkája (1963-1966)

AZ ORSZÁGOS MŰEMLÉKI FELÜGYELŐSÉG KIVITELEZÉSI MUNKÁI (1963-1966) A jelzett négyéves időszakban olyan döntő jelentőségű tényezők éreztették hatásukat a műemlékvédelem általános szemléletében és gyakorlatában, amelyeknek eredménye mind a hazai, mind a nemzetközi műemlékvédelmi munkában egyre inkább megmutatkozik. Az emberiség sokrétű, de egyértelmű törekvése az egyetemes fejlődés felé erősítette azt a békevágyat, amely szükségszerűen követelte az utóbbi években a nemzetközi kapcsolatok fejlesztését minden téren, így kulturális vonalon is. A kapcsolatok kiszélesítése igen jó hatással volt szakmai tevékenységünkre is. E vonatkozásban döntőnek kell tekintenünk az 1964 májusában, Velencében megtartott II. Nemzetközi Műemlékvédelmi Kongresszust, annak alkotó szellemét. Hatására erősödött és mélyült a szakmai kapcsolat a különböző országok műemlékvédelemmel foglalkozó szervei között, és lehetőséget nyitott a kölcsönösen hasznos tapasztalatcserék megvalósítására. Kivitelezési gyakorlatunk sokat vár a szocialista országok közötti együttműködéstől, amelynek remélhetően csak sikeres kezdetét jelenti a Német Demokratikus Köztársaságban és legutóbb 1966-ban Bulgáriában megtartott, műemlékvédelemmel foglalkozó, nemzetközi szintű konferencia. Igényeljük ezt, és felkészülünk e lehetőség nyújtotta feladatokra. Kivitelezési munkánk eredményeinek értékelését a velencei kongresszus anyagára való utalással kíséreljük felvázolni. A kongresszus kidolgozta a műemlékek konzerválásának nemzetközi alapokmányát, s egyértelműen fogalmazta meg a követendő irányelveket. Ha ezeket elemezzük és összevetjük a megvalósult helyreállítások eredményeivel, azt látjuk, hogy a kivitelezett munkák döntő többségükben nemzeti és történeti sajátosságaink figyelembevételével — megfelelnek ezen elveknek. Az elkészült konzerválási munkák kézzelfogható eredményei bizonyítják műemlékvédelmi tevékenységünk helyes irányát, gyakorlatát. Munkánk szakmai oldala szempontjából azt tapasztalhatjuk, hogy a legmesszebbmenőén törekedtünk az adott műemléket eredeti — meglévő — állapotában hűen megtartani. Ezzel hitelességét bizonyítottuk, és ugyanakkor egységes építészeti keretbe foglalásával annak eredeti érdekeit új, korszerű megvilágításba helyeztük. Törekedünk arra, hogy ezt korunk adott műszaki technikai színvonalán kivitelezzük. Feladataink társadalmi oldalát tekintve a ma és — talán nem túlzás — a jövő igényeinek megfelelően hasznosítva adtuk át az üzemeltetőnek — a közösségnek — az elkészült műemléki állagmegóvási munkákat. Ezekre példaként — többek között — a következőket sorolhatjuk fel: Egervár, várkastély — mezőgazdasági szakiskola —; Fertőrákos, vízimalom — turistaszálló; Vitka, népi műemlék-lakóház — községi orvosi rendelő és lakás; Sopron, lakóépületek — korszerű elrendezésben, teljes közművesítéssel, beépített bútorokkal, az egyedi műemléki értéket modern belsőépítészeti megfogalmazással ötvözve; Túristvándi, vízimalom — kifogástalan lisztet őröl ma is; Tata, kápolna — emlékmúzeum; Balatonfüred, romemlék, és még több, eredeti rendeltetését tekintve is különböző, de célszerűen hasznosított műemlék-épület. Eredményes megvalósításukért egyaránt illeti elismerés mind a kutatómunkát végző tudományos munkatársakat, mind az eszmei tervezőt és a műszaki szakértelemmel kivitelezőt. Az elért sikerek az elméleti munka szoros összekapcsolásából születtek, és nagyrészt döntően összefüggenek az OMF szervezeti felépítésével. Az igazgatási, valamint tudományos, tervezői és kivitelezői tevékenység szoros egysége, az e keretekben adott lehetőségek elmélyítése, azok fokozott kihasználása további munkánk komplexebbé, hatékonyabbá tételének biztosítéka. A Felügyelőség, ezen belül a kivitelezés munkája is része a szocializmust építő hazánk kulturális fejlődéséért végzett munkának. Nem elégedhetünk meg tehát csak a szakmai nézetek korlátai közé szorított munkával, hanem anyaggal, térrel ós idővel, a társadalom fejlődésével szerves összefüggésben, műemlékvédelmünk perspektívájának figyelembe vételével és az ennek megfelelő gyakorlattal teljesíthetjük feladatainkat eredményesen. Az ezekre figyelemmel felállított mérce megköveteli, hogy mindazon problémákat, amelyek műemlékvédelmünk elvi és gyakorlati megvalósítási vonalán s a kettő szoros összefüggésében jelentkeznek, megvizsgáljuk, és megkeressük a megoldásra vezető helyes utat és módszereket. Kivitelezési Osztályunk működését vizsgálva megállapíthatjuk, hogy az elmúlt években a reá háruló feladatoknak eleget tudott tenni. Munkánk színvonalának további emelésére a lehetőségek 17* 259