Magyar Műemlékvédelem 1961-1962 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 3. Budapest, 1966)
fegyverszünet alatt sem kaptak segítséget, 1530 tavaszán Czibak Imrének átadták a várat. 43 Czibak Imre megöletése után (1534) unokaöccse, Patóchi Miidós, majd ennek halálával (1542) testvére, Patóchi Ferenc kezén találjuk a várat, aki a vár megtartása érdekében Fráter György közvetítésével Ferdinándnak ajánlotta fel szolgálatait. Valószínűleg az eltelt két évtized alatt lényegesebb javítást és átalakítást nem végeztek rajta. A Tiszántúl és Erdély Ferdinándnak való átadása miatt a törökök a Maros menti várakat 1551-ben elfoglalták, s így a gyulai vár másfél évtizeden át igen fontos szerepet kapott az ország védelmében. A Körös és a Maros közötti területen, a Tiszántúlon egyik legfőbb akadálya volt a török további előnyomulásának. Fontosságát felismerve, Ferdinánd 1552-ben megszerzi Patóchi Ferenc özvegyétől, s ezzel a vár a királyi Magyarországhoz kerül vissza. Azzal, hogy Gyula a törökkel folytatott harcok első vonalába jutott, szükségessé vált mielőbbi megerősítése, a várvédelem akkori színvonalának megfelelő kiépítése. A vár gyenge és elhanyagolt állapotban jutott Ferdinánd birtokába. 1552-ből erről tanúskodik Horváth Bertalan kapitány és 1553-ból Henyei István várnagy Castaldólioz küldött levele. 44 1556-ból arról értesülünk, hogy Mágóchi Gáspár az eltelt kétévi várkapitánysága idején sok építkezést végzett a váron. 45 1559ben Horváth Ferenc jelenti Nadasdy Ferenc nádornak, hogy Bornemissza Benedek várkapitány a várat árokkal és palánkkal erősíti. Megemlíti azt is, ,,ha ennek előtte így épitettik volna, mint mast kezdte capitan uram, igen erős ház volna Gywla". 16 1561-ben Kerecsényi László, az új gyulai főkapitány — többek között - a következőket ifja Nádasdy Tamás nádornak: ,, . . . oly pusztába szállottam, mintha az mezőn volnék; még egy részre, ha tiszta mezén volnék és népem volna., inkább biznám hozza; ezt pedig ol igen nehéz építeni, hogy kinnyebb volna akarhon mezejében újonnan várat csinálni, mert ezt soha jó módon kilenben meg nem csinálhatják, hanem ha az árokját bé teltik és azon menne elé az fala, és azkivel más árkot ásnának, ki számtalan munkával lenne . . ." 17 A felsorolt adatok tehát majdnem egybehangzóan arról tanúskodnak, hogy a vár rossz állapotban van és megerősítésén dolgoznak. 1562-ben Gyulán tartózkodik Paolo Mirandola hadimérnök, aki a vár erődítési munkáit is vezeti. Ekkor a vár alaprajzát és átépítési tervét is elkészítette, melyet aztán Bécsbe, a Haditanácshoz személyesen vitt fel. 18 Ez az első alaprajz, amelyet a gyulai várról ismerünk (215. kép). Építéstörténeti fontosságánál fogva indokoltnak látjuk, hogy ezzel az alaprajzzal részletesebben foglalkozzunk. Ezen ugyanis nemcsak a vár XVI. századi építésének folyamatát követhetjük nyomon. Alkalmas arra is, hogy az ásatás és az épület falainak vizsgálatából levont megfigyeléseinkkel egyeztessük. Az alaprajzot nagy vonalaiban hitelesnek fogadhatjuk el, részleteiben azonban eltérések vannak. A várépület az alaprajzon is északkelet felé összeszűkülő, trapéz alakú, keleti sarkún két egy209. kép. A vár alaprajza a XV. század elején 211. kép. A vár alaprajza a XVI. század elején forma nagyságú támpillérrel. Az épületen csupán egyetlenegy bejáratot, a torony felvonóhidas gyalogkapuját ábrázolja, 49 a délnyugati oldalon levő nagyméretű kapu helyén pedig folyamatosan a külső falat láthatjuk, amiből arra lehet következtetni, hogy az akiprajz készítésekor itt kapu nem volt. Ezzel a nagyméretű kapuval kapcsolatosan el hangzott olyan vélemény, hogy csak Kerecsényi Láiszló főkapitánysága idején készítették. 50 Részletes vizsgálatunk viszont kiderítette, hogy már a XV. század elején, a vár építésének első szakaszában megépítették. Valószínűleg a XVI. 210. kép. A vár alaprajza a XV. század közepén
