Magyar Műemlékvédelem 1961-1962 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 3. Budapest, 1966)

212. kép. A várépületet körülvevő iái nyugati sarkán álló rondella falalapozásának részlete, alatta a rondellánál régebbi ötszögű sarokbástya fal maradványa század közepén két részletben, először kívülről keskenyebb, utána belülről vastagabb falazással rakták be, melynek maradványait boltozatos ívében alul megtaláltuk. Az elfalazás után ugyanis a járószintet kívül és belül is feltöltötték, és a XVI11. század első felében már csak a feltöltés magasságáig bontották ki. Az udvaron és a kapu alatti kutatóárkokban megfigyelt jelenségek is az elfalazásra utalnak. Az udvar délnyugati részében helyenként és a kapu alatt teljes épségben megtaláltuk azt a nagy kövekből álló, enyhén lejtős járószintet (216. kép), amelyet csak a délnyugati kapu befalazása után alakíthattak ki (egyrészt azért, mert kövezete a kapu küszöbénél mélyebben van, másrészt pedig lejtése következtében az alatta levő, egykor a délnyugati kapu küszöbéhez csatlakozó két apróköves XV. századi járószintet keresztülvágta) (191. kép). XVI. századi építését 1. Ferdinánd (1526 — 1564) 1557. évi ezüstdénára is bizonyítja, amelyet a 2. helyiség bejárata előtt, a kövezeten találtunk. Az udvar nyugati részében megtalált kút (194. kép) irányából — melyet még a várépítés első szakaszában készítettek —, a kapti alatt, a kövezettel egy magasságban, egy téglasorral kirakott kis csatorna húzódott végig (216—217. kép). Folytatásában, a várépület külső falán keresztül, kissé szürkésbarna színű agyagcsövet építettek be, a várépületen kívül pedig, rövidebb távolságon, kőboltozata volt. A csatornát valószínűleg a kút felesleges vizének elvezetésére használták. A téglacsatorna irányában a kút kváderes béléskövét a csatorna megszüntetése után, az udvari kövezet magasságában téglával pótolták ki. A várépületnek az alaprajzon látható helyiségei sem alaprajzilag, sem számukat tekintve nem egyeznek a középkori, ma is látható állapottal, s így ebben a vonatkozásában Mirandola alaprajzát egészen hitelesnek nem fogadhatjuk el. Az udvar északnyugati oldalán összesen nyolc helyiség volt, az alaprajzon csak öt van. Eltérésük oka az, hogy az északi sarkon ábrázolt helyiség kivételével mindegyiket hosszúkás téglalap alakúra rajzolta, míg a valóságban inkább a négyzet alaprajzhoz állnak közelebb. Hasonló a helyzet az udvar délkeleti oldalán álló helyiségekkel is. Itt a toronytól északkeletre négy helyiséget, míg attól délnyugatra — a tornyot is délnyugatabbra tolva csak egy helyiséget ábrázolt. A valóságban azonban majdnem fordított a helyzet: a toronytól délnyugatra négy, északkeletre pedig két helyiség van. Az alaprajzon a várépület helyiségeinél van a legnagyobb eltérés, ami talán azzal magyarázható, hogy az udvari helyiségeket nem tudta teljesen áttekinteni. A várópület udvarára vonatkozóan azonban az alaprajz egy igen lényeges adattal szolgál: az udvar északnyugati, délnyugati 213. kép. A gyulai vár madártávlatból a XVI. század elején (Erdői Ferenc rekonstrukciós rajza)