Magyar Műemlékvédelem 1961-1962 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 3. Budapest, 1966)
171. kép. A kisapáti Szent Kereszt-kápolna helyreállítás után 172. kép. Egregy, román kori templom másodlagosan beépített zárókövek nem zárják ki e feltevés lehetőségét. Az egyenes szentélyzáródású kápolna formája véleményünk szerint összefügg a pannonhalmi építkezésekkel. A veszprémi püspök bizonyára ismerte a közeli Pannonhalmán és más bencés birtokokon — több helyen egymás mellett voltak birtokaik (Kisapáti) — épített új formájú, egyenes szentélyzáródású templomokat, és onnan kaphatta az indítást hasonló szentélyű kápolna építésére. A szigligeti A vasi-templomrom (173. kép) esetében egyelőre nem tudjuk pontosan eldönteni, hogy azt a bencések építtették-e. (A pannonhalmi apát 1260-ban megkapta Szigligetet IV. Bélától, hogy ott várat építsen, de miután azt felépítette, 1262-ben elcserélte Szigligetet a király más birtokokért. 37 ) Bizonyos jelek arra mutatnak, hogy az Avasi-templom már a bencések birtoklása előtt felépült. A templomnál később épült torony félköríves bejáratai és koragótikus felső ablakai arra utalnak, hogy az már a tatárjárás után épült, mint a szomszédos Szent Kereszt-kápolna. Igen érdekes az, hogy a nagy pusztítás után néhány évvel már több helyen is találkozunk templomépítkezés nyomaival. A torony formája is arra mutat, hogy az a XIII. század második felében épült. A római épület felhasználásával készült, egyenes szentélyzáródású templom építési idejét tehát a XIII. század közepe tájára tehetjük. Lehetséges, hogy ez az építkezés valamivel a tatárjárás előtt történt. Sajnos, Szigliget birtoklására vonatkozólag éppen ebből az időből bizonytalanok a történeti adatok. A pannonhalmi apátság részére történt adományozás okleveléből tudjuk, hogy Szigliget 1260 előtt Kalián zalai ispáné, előtte pedig az Atyusz nemzetségé volt. A nemzetségnek nagy birtokai voltak e vidéken a XII. században, központjuk Szigliget közelében volt, amire nemzetségi monostoruk (Almád) utal. Valószínűleg a tatárjárás után vesztette el a nemzetség szigligeti birtokát, amelynek közelében ez időben jelenik meg birtokosként a sajói ütközetben a király életét megmentő Móric comes, aki a Pok nemzetség mó-richidai ágának megalapítója. A nemzetség az 1260 —62-ben felépült szigligeti várban őrzi a nemzetség egyházi felszerelését, kincseit valamikor az 1275 és 1289 közti időben. 38 Ezen adatok alapján az Avasi-templomot vagy T az Atyusz nemzetség építtette, vagy a pannonhalmi apát. A templomot az eddigi kutatás alapján Szigliget vagy Újfalu középkori templomának tartjuk, amelyet a Mindenszentek tiszteletére szenteltek. Azonosítását egy 1420-ban írt határjárás alapján igyekeztünk elvégezni. Ebben azt olvashatjuk, hogy egy határjeltől lefelé haladva az elhagyott faluba érünk, ahol még áll a Mindenszentek tiszteletére szentelt kőtemplom. Az említett határjeltől három nyíllövésnyire említik Űjfalut, 39 amely nem lehet más, mint a mai falu őse. Valószínű, hogy éppen az említett Újfalu miatt hagyták el részben a régi települést lakói és költöztek új helyre. Természetesen még számtalan nyitott kérdés van Szigliget történetében, amelyre a végleges választ csak a további
