Magyar Műemlékvédelem 1961-1962 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 3. Budapest, 1966)

90. kép. Az Olasz-bástya helyreállítási alaprajza legkorábbi, 1612-ből és 1613-ból fennmaradt inventáriumfelsorolja a párkányt, annak kapuját, cmelesős hídját, továbbá a párkányban álló épületeket.1 A párkány tehát ez esetben nem pusztán bástyák közötti egyenes falszakaszt jelent — ami a szónak e korban általánosabb jelentése -, hanem kapuelővéd-bástyát.

22 A Belső vár két kapuján és hídján, továbbá a mai Vízi-kapun kívül a két korai alaprajz csak e bástya keleti oldalán jelöl kaput és hidat. Ezt a kaput, amely a Gombos-kert felől nyílt, Balassi Bálint 1584. december 25-i támadásáról szóló jelentések is említik.

23 Helyének meghatározásához a két korai alaprajz mellett a bástya keleti oldalán húzé)dó kazamata egy rövid, a többi kőboltozatszakasztól eltérően téglából rakott, és így valószínűleg utólagos boltszakasza nyújtott támpontot. E helyen, a belső falvonulat lepusztult koronáján Kovalovszky Júlia valóban fel is tárta a kapu küszöbét és perselyköveit. A párkány körülépítésének első adatát Reöthy Orbán várkapitány 1632. augusztus 5-én I. Kákóczi Györgyhöz intézett levelében sejthetjük.

21 Bár ebben a párkány kifejezés nem utal egyértelműen bástyánkra, a bástya északkeleti és keleti oldalának a délitől és nyugatitól erősen eltérő megoldásából a körülépítés két fázisban történt kivitelezésére gondolhatunk, és a fenti adatot a régiesebb, több ágú lőrésekkel áttört keleti és északkeleti bástyaoldal építésére vonatkoztathatjuk. A körülépítésről az 1645 — 47. évekből vannak egyértelmű adataink. Klobusiczky András 1645. június 1-én jelenti 1. Rákóczi Györgynek, hogy