Magyar Műemlékvédelem 1961-1962 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 3. Budapest, 1966)

8. kép. Pisa, ferde torony alapmegerősítési terve. Vasbeton cölöpök térbelileg ferde fúrási iránya eredményez, úgy a műemlékhelyreállításban is a tudományos, szakszerűségi igények mind jobb valóra váltását teszi lehetővé. Hozzátehetjük rögtön: egyben olcsóbb, takarékosabb módon is. * Az épületek szerkezeti avulása terén a legsú­lyosabb károsodást a nem megfelelő alapozás vagy az altalaj teherbírásának csökkenése okozza. Is­meretes, hogy míg évszázadokon keresztül a teher­hordó falszerkezeteket sokszorosan túlméretezték, az alapozásokra sokkal kisebb gondot fordítottak. Előfordul, hogy a hosszú idő alatt a talajszint mélyebbre került, azaz a korábbi alapfal lényegé­ben felmenőfallá vált. Igen gyakori a talajvíz­viszonyok megváltozása is, ami főleg a régi cölöp­alapozásoknál jár súlyos következményekkel. A XIX —XX. században lefektetett víz- vagy csa­tornavezetékek sérülései, háborús események, stb. egyaránt hozzájárulnak az alapok vagy a talaj teherbírásának elégtelenné válásához. Az elmúlt évtizedek során az alapok megerő­sítésének legelterjedtebb módja az volt, hogy a 9. kép. Pisa, ferde torony alapmegerősítési terve. A eölöpkiosztási terv alaprajzának egy negyede meglevő alapokat lényegében új vasbetonalapra váltották át. A műemlékvédelem története és szakirodalma számos jól sikerült — a maga idején technikailag a legfejlettebbnek tekinthető — alap­megerősítést jegyez fel. 2 Az utóbbi évek fejlődése a nagy kiterjedésű, roppant anyagigényes rács- vagy lemezszerkezetek helyett a cölöpszerű megerősítési módhoz vezet. Előnye a kis anyagfelhasználás, az épület mini­mális megbontása mellett főleg az, hogy a cölöpök­kel közvetlenül a teherhordó talajra lehet áthárí­tani a terhelést. A nem megfelelő alapozás klasszikus példája a pisai campanile. Mivel a torony még ma sincs nyugalmi állapotban, megerősítése állandóan na­pirenden levő kérdés. F. Penta professzor alap­megerősítési terve szerint a régi alapok alatt 30 m mély, fent 44 m, alul 70 m átmérőjű megerősített csonkakúp-alapot létesítenének 2000 db, 100 — 200 mm átmérőjű, egymást keresztező irányban le­fúrt cölöppel. A gondos kiosztási terv szerint el­helyezett cölöpök térbelileg teljesen átszövik a to­rony alatti talajt, megakadályozva annak további süllyedését. A cölöpök vasaltak, anyaguk tork­retezett cementhabarcs. 3 Megjegyzendő, hogy a nagyszabású megerősítési terv megvalósításáról nincs értesülésünk (8 — 9. kép). Hasonló elven alapult — és el is készült — a római S. Maria in Cosmedin-templom alapmegerő­sítése. Az ókeresztény templom portikusza IV. századi, román kori tornya a X. századból származik. Minthogy a felmenő falszerkezeten súlyos repedé­seket észleltek, a portikusz és a campanile alapjait meg kellett erősíteni. E célból a talaj szintjéről - az alapokat átfúrva — 60°-os szögben hajtot­ták le a cölöpöket, térbelileg változó irányban. A cölöpök átmérője 100 mm, a vasbetét 30 mm átmé­rőjű nagyszilárdságú acél, anyaga itt is torkrete­zett cementhabarcs. A megerősítés befejezése után az épület mozgása teljesen megszűnt. 4 A vasbeton cölöpökkel történő alapmegerősí­tés másik módja a sajtolt cölöpök alkalmazása. Ennek az eljárásnak — az előzővel szemben — még az is az előnye, hogy a lesajtolt cölöpök nem­csak az épület terhelését osztják el és adják át, de egyidejűleg tömörítik is az altalajt. A módszer lényege, hogy a megerősítendő alap­falak eredeti fenékszintjén kettős vasbeton koszo­rúgerendát készítenek. Ez alá sajtolják hidraulikus préssel a 60 — 80 cm hosszú előregyártott cölöp­elemeket. A lesajtolandó elemek számát előre nem tervezik meg pontosan, hanem a sajtolást oly mélységig folytatják, míg az előre meghatározott maximális sajtolási határerő-értéket el nem érik. E módszerrel készült — kiváló eredménnyel — Balázsy Béla és Regele Zoltán tervei alapján az egervári kastély alapmegerősítése 5 (10. kéj)). A cölöpmegerősítés fentebb vázolt előnyei nem jelentik, hogy korszerűnek, technikailag fejlett­nek csak ez a megoldás tekinthető. így az előre­gyártott vasbeton héjak és hártyák az alapozások megerősítése terén is fokozatosan tért hódítanak, kiszorítva a korábban szinte egyeduralkodó mono-

Next

/
Oldalképek
Tartalom