Magyar Műemlékvédelem 1961-1962 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 3. Budapest, 1966)

állt épületrész le nem bontott falában van (201. kép). A két ajtókeret összehasonlítása az észak­nyugati épületrésznek a délnyugatit követő arány­lag rövid idő alatti felépítését bizonyította. A 8. helyiségen a XV. század eleje, a 9. helyi­ségen a század első fele gótikus ajtókeretének jellegzetességei ismerhetők fel 28 (200—201. kép). Az északnyugati épületrész kiépítésének folya­matát a 12. helyiségtől az előbbihez hasonló biz­tonsággal már nem lehet nyomon követni, mert innen kezdve az északnyugati és az északkeleti középkori épületrész egészen a keleti sarokig el­pusztult. A középkori falnak itt nagyobbrészt csak a járószint alatti szakasza maradt meg, amely­re újkori épületrészt építettek, de ennek falai is az ásatás kezdetekor már csak romosán álltak. Valószínűleg az északkeleti épületrész is az észak­nyugatival egy időben, még a XV. század közepe táján épült. A fal alapozása fölötti, eredeti helyü­kön levő téglák ugyanis az északnyugati épületrész vastag tégláival egyeznek. Alaprajzi elrendezése az­zal a különbséggel hasonlít a délnyugati épület­részéhez, hogy itt az épület összeszűkülése követ­keztében négy helyett csak három helyiség volt (175. kép). A keleti sarokban a ferde síkú, felülről lefelé összeszűkülő falú újkori helyiség alatt egy korábbi négyzet alaprajzú helyiség északnyugati falának, a keleti sarokban a boltozatindításnak maradványát figyeltük meg. A helyiség nyugati sarkában, a délnyugati falban — részben az újkori helyiség járószintje alatt kifelé szűkülő kis ablaknyílást találtunk. 29 A vár udvarán ásott kutatóárkokban az alsó apróköves járószint fölött átlagosan 50 — 60 cm-rel egy másik járószintet találtunk. Ez a feltöltéses járószint már az udvar új épületrészeihez tarto­zott (190. kéi>). A várépület helyiségeinek egy részében — a meg­maradt töredékekből következtetve —- kandallók­kal fűtöttek. Kürtőjük téglából készült (203. kéj)). Egy részüknél a kürtőt elszedett gyámkő, míg másoknál alacsony ívelésű, egy téglasorból rakott boltív tartotta. 201. kép. Az emeleti 8. helyiség északi sarkában álló szemöklökgyámos gótikus ajtó Az 1440 körüli években a toronytól nyugat—dél­nyugatra elkezdett munka a délnyugati, északnyu­gati és északkeleti épületrész felépítésével valószí­nűleg a XV. század közepe táján az udvar keleti sar­ka ban egy időre lezárult. Ennek kétségtelen bizo­nyítékát Játjuk abban, hogy a későbbi időben hoz­zá épített délkeleti épületrész alapozása az észak­keleti fallal nincsen kötésben (204. kép). 202. kép. Ajtó- és ablakkeretek metszetei. A) az emeleti 8. helyiség északi sarkában, 1Î) az emeleti 9. helyiség északi sarkában levő szemöklökgyámos ajtókeret metszete, C) az emeleti 9. helyiség, D) az emeleti 12. helyiség ablakkeretének metszete

Next

/
Oldalképek
Tartalom