Magyar Műemlékvédelem 1959-1960 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 2. Budapest, 1964)

Tanulmányok - Détshy Mihály – Kozák Károly: Az egri várban álló gótikus palota helyreállítása

kozó adataikat a későbbiekben részletesen ismertetjük —, amelyek következetesen csak ezt az épületet nevezik palotának. Az egri püspökök palotáját oklevelek keltezésénél a XIV. és XV. században többször megnevezik.

9 E palota azonban valószínűleg nem azonos épületünkkel. Bekensloer János egri püspök 1475. április 4-én kelt oklevele ugyanis új püspöki palota építéséről emlékezik meg. Az oklevél a palotáról az alábbiakat mondja: „Mi az egri egyházunkban alapított Krisztus Szent Teste oltár házát, amely a tisztelendő Ambrus úr, szabolcsi főespercs és egri kanonok háza mellett áll, és egri várunkban az említett székesegyház oldalához közel esik, a Magunk számára elfoglaltuk, és ennek helyén egy palotát építettünk és létesítettünk egyéb más erődítések s épületek mellett, örök emlékezetül; ez belülről igen díszes, kívülről pedig az említett egri vár nagy védelmére szolgál bástyáival stb.. ."

10 Sajnos, az oklevél helyrajzi utalásai nem igazítanak útba, mivel sem a szabolcsi főesperes házáról, sem a Krisztus Szent Teste oltár házáról nincs más adatunk. Nem egészen világos a szövegből a palota és a székesegyház viszonya sem. Úgy is értelmezhető, hogy az olt ár alapítványi ház, illetve a helyén épült palota a főesperesi ház székesegyház felőli oldalán volt. E szomszédságra az 1588. és 1594. évi inventáriumokban vélünk utalást találni. E leltárak a palota emeleti helyiségeinek felsorolása után ezektől nyugat felé haladva, egy ,,nyári palotá"-t említenek az ekkor már nem élő Verancsics püspök háza fölött. Veráncsics szabolcsi főesperesként került 1550-ben Egerbe, és e ház talán később is tulajdonában maradt. Az oklevél utalását a palota védelmi jelentőségére — vonatkoztathatjuk az épület északi oldalát alkotó várfalra és annak bástyaszerű kiszögelléseire. A palota feltárása — mint látni fogjuk — megerősítette a feltevést, hogy az épület a Beckcnsloerféle püspöki palotával azonos. A több gótikus periódusból származó elemek igazolják, hogy a palota korábbi épület átalakításával készült. A végső gótikus kialakítás formái megfelelnek az oklevél szerinti építési időpontnak, amelynek Beckensloer püspöksége időhatárai, 1468 és 1474 közé kell esnie. A XV. század végéről, illetve a XVI. század elejéről két számadáskönyvben, illetve ezek sorozatában találhatunk a püspöki palotára utalásokat. A Bakócz-kódex néven ismert számadáskönyv

11 gyér épület megnevezései közül — csak találgatásképpen — az alábbiakat vonatkoztathatjuk épületünkre : 1493-ban említés történik ,,az úr házai"-ról, amelyekben a kályhákat javíttatják.

12 1495-ben a „palota fala" szerepel, amelynek tetején a téglákat cserélik.

13 Az Estei Hippolit püspökségének idejéből fennmaradt számadásokban az alábbi említéseket találjuk: 1501. július 16-án két mesternek fizetnek, akik a „nagy palota" lefedését javították.

14 1503. január 4-én a „nagy palota" részére két fa gyertyatartót vesznek.

15 A számadásokban említett „zöld szoba", „felső kamara" és „alsó kamara" helyét, illetve kapcsolatát a palotával nem tudjuk megállapítani. Csak találgatásképpen feltételezhetjük: az 1508. évi, Hip polit-kori leltárban a borospincék sorában említett „első" és „harmadik bolt" azonos a palota földszinti boltozatos helyiségeivel.

16 Az 1510-től 1550-ig terjedő időszakról részletesebb adatunk nincs. A négy évtized háborús eseményeiből csak következtethetünk a vár és épületei ismételt rongálódásaira. Az 1542. évi tűz a várban nemcsak a székesegyházat rongálja meg súlyosan, hanem a környező épületeket is. A következő évek okleveleiben többször szó esik a vár sérült épületeinek helyreállításáról.

17 A helyreállítások még 1549-ben is folynak, miután Dobó István veszi át Perényi várnagyától, Varkoch Tamástól a várat. I. Ferdinánd 1549. május 31-i leirata szerint „az egri vár legnagyobb mértékben rászorul a megerősítésre, egyben székesegyháza és épületei helyreállítására".

18 A vár állapotáról az 1550 őszén főesperesként Egerbe érkező Verancsics levelei adnak képet. 1550. szeptember 28-án Oláh Miklóshoz intézett levelében a palotáról ezeket írja: „A várban álló palotának a tetőzete, néhány ablaka és egy reprezentatívabb helyiségének helyreállítása készült el, de az egész épületből még a legtöbb hiányzik."

19 Az 1552. évi ostromig folytatódó munkálatokról a Dobó-számadások gyér adatokkal szolgálnak: 1550. augusztus 9-én 1200 szeget vásárolnak Bécsben a „palacium Maius" menyezeti kazettáinak a gerendákhoz történő felerősítéséhez.

20 1551. július 23-án a „nagy palota" ajtajára vett retesz, „pléh" árát jegyzik fel.

21 Az 1550—1551. évi számadások szerint ekkor épülő reprezentatív helyiségek — amelyek „új ház", „új bolt", „új szoba" és „nagy szoba" néven szerepelnek — valószínűleg nem a palotaépületben készülnek, hanem az irodalomban Dobó-palota néven is említett provisori épületben, amint a későbbi inventáriumok mutatják. Az 1552. évi ostrom alatt az épület súlyosan megsérülhetett, ahogy Tinódi énekéből értesülünk. Az ostrom kezdetén a többi épületéhez hasonlóan a palota tetőzetét is lebontják a tűzveszély csökkentése érdekében.

22 A helyreállításról egy 1553. decemberi számadási tétel szól, amely az ácsoknak, helyesebben faragómolnároknak a palacium fedésének újjáépítéséért adott terményt jegyzi fel, továbbá egy 1554. áprilisi tétel is tantiskodik, mely a tető készítéséért kifizetett összeget tartalmazza.

23 1554-ben a palaciumot, a tulajdonképpeni palotatermet szobákra osztják fel. A számadáskönyv az alábbiakat mondja: „zár a palacium helyén épült másik szoba északi oldalán levő ajtóhoz",

24 „kályha a palacium helyén épült szobában",

25 „ablakok a palacium helyén épült szobában".

26 Valószínűleg az ekkor kialakított szobák egyike a számadás ugyanezen tételében említett „Zár-