Magyar Műemlékvédelem 1959-1960 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 2. Budapest, 1964)

Tanulmányok - Détshy Mihály – Kozák Károly: Az egri várban álló gótikus palota helyreállítása

kándy úr szobája", „Zárkándy úr boltja" és „ugyanezen szoba hálóhelye", amelyet a néhány évvel későbbi inventárok a palota emeleti helyiségei között a kapitány lakásának neveznek. A palotaterem ablakait is átalakítják az átépítéskor, mert az 1555 — 1564. évi inventáriumok a székesegyház romjai között kialakított raktárban megemlítik a „palota", máshol „a korábbi palota" két—-öt nagy ablakrácsát.

27 További építési adat — az 1563-ig vezetett és rendelkezésünkre álló számadáskönyvekben — már csak 1558-ból maradt.

28 Az egyik adat az ez év tavaszán várkapitánnyá lett Zolthay István szobájában rakott kályha, a másik az ugyanakkor provisorként hivatalba lépett Jakossyth Ferenc újonnan épült szobájában készült kályha költségéről szól. Zolthay szobája talán azonos elődjének, Zárkándynak 1554-ben említett szobájával. Ezt és a másik szobát az 1560. évi inventárium is felsorolja lakójuk nevével megjelölve. A palotáról, illetve helyiségeiről 1558-tól a vár 1596. évi elcstéig már csak az inventáriumokból értesülünk. Az 1551, 1553. és 1555. évi leltárakban nem találunk helyiségmegnevezést. Az 1558., 1560., 1562. és 1564. évi inventáriumok változó részletességű, többé-kevésbé összeegyeztethető felsorolást adnak a palotaépület helyiségeiről. Az 1577. évi inventáriumban egyetlen idevonatkozó adat van, míg az 1588. és az 1594. évi leltárak teljesnek tűnő és csaknem azonos felsorolást tartalmaznak. A négy korábbi leltár összevetésével a palota földszintjén hat boltozott helyiséget, boltot, emeletén szintén hat helyiséget határozhatunk meg. A földszinti helyiségek nyugatról keletre haladó valószínű sorrendben a következők:

29 A palota lépcsője alatti bolt és a palota alatti két bolt — mindháromban hadifelszerelést, építési és erődítési szerszámokat raktároznak —; ezeket követi az 1562-ben elhunyt asztalos, György mester műhelye, az ecetespince, később pintérház, végül a csaplárház. Az első három helyiség — megnevezése alapján — kétségtelenül a palotaépületben fekszik. A csaplárház egy leltáremlítés szerint az egyik emeleti palotahelyiség, a püspöki szabó szobája alatt található. A fennmaradó két helyiség, miután a felsorolásokban következetesen a fentiek között szerepel, szintén biztonsággal azonosítható. A fentieken kívül az 1564. évi leltár még egy, a palota alatt fekvő mély pincét is említ, amelyben ecetes- és káposztás-hordókat tartanak. Az emeleti helyiségekről az 1560. és 1564. évi leltárak adnak teljes felsorolást; mindkettő nyugatról, a tömlöc felől, keletnek haladva.

30 Az első három helyiség feltehetőleg a palotatercm felosztásából keletkezett. Erre utal az 1564. évi inventáriumban a szobáknak „az első palotában", „a palota belső házában" és „a palota harmadik házában" szövegű megnevezése. Az 1560. éviben e három szobát lakójukról nevezik meg, sorban: „Jakossyth Ferenc háza vagy szobája, melyet Zeleméry épített", „a Mihály úr háza" és „Zolthay úr háza". A további három helyiség folytatólag: „a külső szoba ugyanott" (1564), illetve „a Zolthay úr konyhája előtti bolt" (1560), ezután „a palota konyhája" (1564, az 1560. éviben külön nem nevezik meg, csak az előbbi szobanév utal erre), végül „a szabó boltja". A szabó szobáját már egy 1550. január 13-i számadástétel is említi,

31 az 1562. évi magyar nyelvű leltár pedig az emeleti helyiségek közül egyedül ezt sorolja fel, ilyen szöveggel: „Ezen ház (csaplárház) felett az Úr szabója házában".

32 Az emeleti helyiségek berendezése a legszerényebb: mindössze egy-két asztal, lóca és fekhely.

33 Az 1562. évi leltár a fentieken kívül még említ néhány, a palotával kapcsolatos helyiséget; ezek pontos helye azonban nem állapítható meg.

34 Az 1558, 1560. és 1562. évi leltárak említik a palota egyik vagy mindkét végét, ahol szakállas ágyúk, illetve tarack tüzelőállásai vannak.

35 Az 1577. évi leltár a palotában csupán egy földszinti helyiséget vesz számba:

3(i a sáfár (clispensator) másik házát, amely a kapitány háza alatt van. Ez az egykori asztalos- vagy pint ér műhellyel lehet azonos; a kapitány háza pedig nyilván a Zárkándy-, majd Zolthay-féle szoba. Az 1588. és 1594. évi leltárak

37 az előbbieknél csaknem negyedszázaddal későbbi állapotot rögzítenek, mégsem mutatnak lényeges változásokat a palota épületén. A földszinten csak négy helyiség szerepel, talán azért, mivel e leltárak csupán a polgári felszerelést tartalmazzák, és a hadiszer-raktárakat nem sorolják fel.

38 Az itt szereplő helyiségek a következők: a palota éléstár-boltja (1588), az innen nyíló konyha, a harmadik ház és az éléstár-bolt melletti kis ház. Az utóbbi az itt leltárba vett kályhából és ablakból következtethetően lakóhelyiségül szolgálhatott, s az éléstár keleti oldalán helyezkedett el. A harmadik ház az 1588. évi leltár szerint a bástya — valószínűleg a Tömlöc-bástya — felé, tehát az éléstártól nyugatra esett; hasonlóan a kettőjük között említett konyha. Maga az éléstár azonos lehet az 1577-ben említett sáfárházzal, bár akkor még üvegesládákat és nagyobb mennyiségű vaslemezt tároltak benne. A helyiségben körül a falakhoz erősített, részben nyitott, részben csukható szekrényeket vesznek leltárba; ablakait fatáblák zárják el. Az 1594-ben felsorolt „nagy lépcső alatti bolt"ról nem tudjuk megállapítani, hogy a palotához tartozik-e, és azonos-e a korábbi inventáriumok hasonló megnevezésű pincéjével.

39 Az emeleten nyolc helyiséget találunk.

40 Ezek közül hármat megnevezésük szerint Ungnad Kristóf várkapitány — nyilván második parancsnoki időszaka alatt (1581 —1587) — építtetett a tömlöc felett, mégpedig egy előteret, egy kisebb elülső szobát és egy nagy szobát. E szobákat a palota nyugati végéhez toldhatták, ahol az itt csatlakozó Tömlöc-bástya nevéből következtethetően a tömlöc volt. Berendezésük meglehetősen gazdag. A további helyiségek sorban: az étkező palota, egy kis szoba, egy másik kis szoba, azaz a kapitányok (1594-ben „egykori") szállása, majd a palotáéi 35