Magyar Műemlékvédelem 1959-1960 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 2. Budapest, 1964)

Tanulmányok - Voit Pál: Az egri extrinitárius templom

Item az két nagy köbül ós felső fábul faragott két Cherubimokat átallyába felűrűl planirozni, és Christus Urunknak levő Kin Szenvedéseinek Szerszámait meg aranyozni Item az Rámát ahol a Kereszt áll Környős Körül meg aranyozni Item az fönteb márványozott Ráma, felől levő Czirádákat, úgy hasonló Képpen az Középső párt ázat ba levő táblás, az ablak alatt fejéren pallírozni s meg aranyozni Item ugyan azon frontispiciumokat aranyos és fejéren planirozni oly formán amint a Kisseb oltáron vannak oly formán ékesitessenek Item a Czirádákat úgymint feő oszlop tartó Köveket ahol az ablak felől az Corona rajta nyukszik asztis meg aranyozni Végső Képpen az immár az ell végzett Coronán veres vagyon, az oszlopok Szerént véghez vinni az aranyát meg tisztítani, és felrajzolni hasonló Képpen a Keresztnek S ugarit Mely munkaért azomban á N.[evezetés] Convent az Vie . . . mellet igér Két Száz Rhenes forintokat id est 200 fi. r. Mindezek tudtára és meg erősitésire mind a két részrűl aláb emiitettek adgyuk magunkrul Saját usualis pecsétünkéi meg erősített Levelünket Nevünk Subseriptiójával magunkrul Eger die 20a February Anno 1782 Quirinus a S. Josepho Supra memorati Conv. Minister Joannes Vittman m p Cot tat. cum Dreg." Wittmann János egri festő és aranyozó az egri városi adóösszeírásokban 1766-tól szerepel, és 1788-ig mutatható ki. Mint két segéddel dolgozó képírót tartják számon, aki a város IV. negyedének 4. fertályában saját házában lakik, szőlőbirtokos. Először az egri püspöki palota aranyozási munkálatainál találkozunk vele 1 764ben. 1765. január 20-án szerződést köt a püspöki házikápolna aranyozási munkálataira, a „terven szereplő módon" vállalja a kápolna ,,

Oratory Gallery"-jenek hasonló munkáit. Ebben az évben a püspöki aulában 985 forint értékű festési munkája van; a székesegyházban pedig kisebb aranyozási feladatot kap, ezt a tevékenységét a következő évben is folytatja. 1769-ben pedig ugyanott a főoltár szobrait aranyozza. — 1 766-ban festi és aranyozza az egri ferences templom szószékét. 1769-ben a püspöki házikápolna díszítését folytatja, és három nagyméretű történelmi tárgyú képet fest Eszterli.í/.v Károly számára. Ezekért 285 forintot vesz fel. Megállapítható volt, hogy a püspöki ebédlő falaiban — ahová a panneaux-szerűen alkalmazott festmények készültek — ma is felismerhetők a különböző méretű fal tükrök, amelyeket a képsorozat kitöltött. Az irodalom (Gorove, Eger város történetei. 28) és a hagyomány állítása ezzel megdőlt: a három nagyméretű olajfestmény, amely valaha az egri líceum második emeleti folyosóján függött, egykor nem a Barkóezy-féle felsőtárkányi Fuorcontrasti-kastélyt díszítette. A képek később a líceum kápolnájába, majd javaslatunkra az egri Dobó István Vármúzeumba kerültek, már igen megrongált állapotban. A képeket méreteik alapján azonosítani tudtuk a fenti levéltári adatban szereplő festményekkel, mert azok az egri püspöki palota második emeleti volt ebédlőjének faltükreibe pontosan beleilleszthetők. Ennek alapján Wittman János művészi képességeiről fogalmat nyerhettünk, és analogikus úton számos — eddig ismeretlen szerzőnek tulajdonított — festményt sikerült oeuvre-jébe iktatnunk. — Wittmann 1768 ós 1771 között a vármegyeházán dolgozik, többek között ,,a királyok és püspökök" képeinek keretét aranyozza. 1770 körül a jezsuita templom szentélyében a négy kaput márványozza, 1770—71-ben a városháza számára fest portrékat, a jezsuita refektórium díszeit aranyozza, és képeket javít ugyanott. 1772ben az ő vállalkozásában festik be a líceum bádogtetőit. A Hilpolsteinből származó család ott maradt tagjaival 1772-ben perbe keveredik; ekkor fivérével, Wittmann Antal festővel és nővérükkel, Jozefával lakott együtt a vár alatti házukban (Dobó utca 13/1. sz., hrsz. 511). Felesége halála után újra nősül. Elveszi Hering Mariannát, s így rokonságba kerül Öreg Hösz János és Atzenhoffer György egri szobrászokkal, Huszár Ferenc egri festővel. Halála után özvegyét viszont Szikora György egri festő veszi nőül. A szóles művészatyafiság egyre több megrendelést biztosít számára. 1 782-ben szerződik a trinitáriusok főoltárának aranyozási (a szerződés szövegét lásd előbb), valamint a Szent Kereszt oltár aranyozási és festési munkáira. 1782-ben Bükkzsércen a főoltárkópet javítja. 1783-tól 1785-ig Tiszaörsön az oltár arehitektonikus keretképét, Sarlós Boldogasszony képét ós a templom freskóit festi. Ugyanekkor Kiskörén az oltárkörüli dekoratív architektúrát festi, az oltárt aranyozza, Kömlőn és Tiszapüspökin aranyozási megbízásoknak tesz eleget. Egerbaktán 1784-ben az oltár „formáját vette" ós az oltárhoz készítendő kép ..megírása körül vigyáz". — 1786-ban elkészítette végrendeletét. Meghalt Egerben 1790-ben, 58 éves korában. Eszterházy egyik legtöbbet foglalkoztatott helyi festője és kézművese volt. Azon kevesek egydke, aki — bár az egri céhbeliekkel és polgári mesterekkel szoros rokoni kapcsolatban állott — mégis bizonyos másodrendű feladatokat kapott a püspöktől, olyanokat, amelyeket „udvari művészei" nem vállaltak. 30 Fallenbüchl i. m. 133. :!1 OL. Helytartótanács. Inventarien ... A. 2768. 1784. jan. 18. 32 OL. Uo. 33 OL. Uo. — Fallenbüchl i m. 34 Lásd : 8. jegyzet. 35 OL. Helytartótanács. Inventarien ... A. 2768. 160—161. 36 OL. Uo. 37 Egri Áll. Ltár. Eger város iratai. 1787. 551. old. 38 Povolny János a XVIII. század második felében Eger egyik legjelentősebb architektusa. Morvából vándorol be, ós Fellner Jakab pallérjaként 1764 augusztusától vezeti a líceum építkezéseit egész 1774. január 14-ig; ekkor Hausensteiner Vencel veszi át munkakörét. Povolny János 1774-ben kőművesmester, majd ugyanez évben az egri kőműves, kőfaragó és ács céh céhmestere. A város I. negyedének 4. fertályában van háza. A II. negyed 4. fertályában levő házában fia, ifjú Povolny János lakik. Egerben utóda és irodájának vezetője másik fia, Povolny József lesz, míg harmadik fia. Povolny Antal Szepes vármegye építésze. 1791-ben a városi külsőtanács tagja, 1 795-ben Franz József kőművesmesterrel együtt a város elsőosztályú kőművesmestereként minősítették. Halálakor két háza és két szőlője volt. Meghalt Egerben 1808. január 4-én, 73 éves korában. — Főbb művei a líceumon kívül: a Collegium Iuridicum átépítése, amely alkalomból 1770. május 13-án segédpallért neveznek ki mellé. 1775-ben a külső püspöki kert falait emeli. 1776-ban az elhagyott jezsuita gimnáziumot javítja, és a mellette levő Foglár-ház helyreállításán dolgozik. 1 777-ben terveket készít az egri Rác templomhoz. 1770 és 1881 között építi az egri „Posuerunt" gátat. 1781-ben a minorita templom sekrestyeépületét, majd annak oratóriumát emeli. A következő évben terveket készít az egri sóhivatal számára. Pétervásárán 1783-ban kijavítja a középkori eredetű ún. Papmalom épületét; a munkának tervei is fönnmaradtak. 1784-ben tervezi a líceum csillagvizsgáló tornyának belső berendezését és a fizikai tanszak bútorzatát. A következő évben emeli az erdőkövesdi paplakot, majd 1 786-ban a líceumban végez átalakítási munkát az oda áttelepített ciszterciták számára. Több polgárházat is emel, így 1775 körül ő építi az eddig Fellnernek tulajdonított Najmájer-házat a Piac téren. À kilencvenes években készíti Rakó Konstantin egri görög Újvilág utcai házát, felülvizsgálja az ugyanott levő Ringelhann-házat és ugyancsak felülvizsgálja Zwenger József mesterremekét. 1 792-ben benyújtja a város piacán felállítandó Szentháromság szobor tervét a városi tanácsnak. 1795-ben emeli az egerbaktai parókiát, 1801-ben a városi alsómalmot, ós ugyanez évben elkezdi Szikora György egri festő Csurgó-beli házának építését is. Utolsó műve a régi egri városházán levő leányiskola átépítése volt 1807-ben. 39 OL. Helytartótanács. Inventarien ... A. 2768. 127—130. A templom, a kolostor és az udvar melléképületeivel együtt. Földszint és emelet egy lapon. Színezett tus. „Plan von denen Trinitarien Kloster in Erlau" felirattal.