Magyar Műemlékvédelem 1959-1960 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 2. Budapest, 1964)

Tanulmányok - Voit Pál: Az egri extrinitárius templom

40 Plitzner János demjéni, illetve egri kőfaragómester. 1780 és 1805 között szerepel az egri városi adóösszeírásokban, amelyekből kitűnik, hogy utóbb a város IV. negyedének 4. fertályában saját házában lakik és szőlője van. Mint három segéddel dolgozó kőfaragót tartják nyilván. Felesége Hägen Borbála, egri kőfaragó leánya. Meghalt 1807. február 17-én, 61 éves korában, örökös nélkül, három házat hagyva maga után. -— 1776-ban tűnik fel az egri líceum építkezésénél, ahol Miller kőfaragóval együtt vállalja a líceum kőfaragványainak nagy részét; részben még Gerl József tervei alapján. 1776-ban a kömlői plébániaházhoz készít ablakkereteket. 1779-ben faragja a demjéni tomplom köveit. 1782-ben szintén Miller Jánossal együtt, mint demjéni kőfaragók vállalják a kömlői templom munkáit. A következő évben a tiszaörsi templom építkezésénél szerepelnek. Mindkettőnél Francz József egri kőművesmester alkalmazottai. 1789-ben elkészíti a ráchegyi kővágó és az egri vár darázskő-fejtésének tervét, és már előbb — szintén Francz kőművesmesterrel együtt — tervet készít a felsőtárkányi kőbánya újra való megnyitására. 1789-ben az utóbbi helyen dolgozik, és különböző márványokat fejt a bányából. Ebben az évben a tiszanánai ós a kápolnai templom oltáraira köt szerződést. E munkáit 1792-ben végzi be. 1793-ban szerepel ifjú Zwenger József kőművesmester remekének vizsgálatánál. Két év múlva a város másodosztályú kőfaragómesterként minősíti. 1807-ben még szerepel a városházi leányiskola építkezésénél; előzőleg, 1803-tól 1807-ig a megyeházán dolgozik Magurányi kőművesmesterrel együtt. A XVIII. század végi építkezéseknél Miller Jánossal együtt a legjelentősebb egri kőfaragómester. 41 Polereczky egri ácsmesterek. I. György, 1734—57, II. György, 1784 után, III. György József, 1842 körül. Utóbbi nemességet nyert. A családhoz tartozik még Polereczky Alajos egri ácsmester, Polereczky Ferdinánd egri ácsmester, Polereczky József, valamint Károly ácsmesterek és Polereczy Sebestyén egri bádogosmester. Polereczky II. György a trinitárius templom építkezésénél és átalakításánál 1785-ben és 1796-ban szerepel. Utóbbi évben a cisztercita kolostor javítási munkáinál találjuk, és ugyancsak ekkor foglalkoztatják a Collegium Foglarianum átalakításánál is. 1785 és 1795 közötti adóösszeírások szerint kilenc segéddel dolgozik. Ő működik közre Povolny Jánossal az erdőkövesdi paplak építésénél 1785-ben, és a következő évben műszakilag megvizsgálják az itteni templomot. Ugyanezt a munkát végzi 1790-ben a verpeléti templomon Francz Józseffel együtt. 1793-ban építi saját házát. — A XVIII. század közepén és a XIX. század elején a három Polereczky György Eger legtöbbet foglalkoztatott ácsmestere. A család vagyona a XIX. század közepén három házból és három szőlőből áll. 42 Forenczy {Ferenczi, Francisci) Ferenc egri asztalosmester. Ismeretlen, valószínűleg olasz származású asztalos, aki mint vándorlegény került Egerbe. 1779-ben feleségül vette Molcz Fülöp egri asztalosmester özvegyét, akinek műhelyében dolgozott. Az egri adóösszeírásokban 1780 és 1790 között mutatható ki. 1780-ban a város I. negyedének 4. fertályában háza van. Meghalt Egerben. 1794. március 12-én, 55 éves korában. •— A demjéni r. k. templom épületasztalos munkáit, valamint a templom remekbe faragott padjait 1779-ben készíti. Öreg Hösz János egri szobrásszal együtt 1780-ban faragja a bükkzsérei r. k. templom padjait, tabernákulumajtaját és sekrestyeszekrényét. A hejcei püspöki nyaralókastély számára 1781-ben 40 széket szállít. 1782-ben készíti el a püspöki rezidencia házikápolnájának hót mesterien faragott padját. Ugyanezen évben a püspöki palotában a könyvtári és levéltári szekrényeket javítja. Ferenezy Ferenc 1785-ben ós 1787-ben a feloszlatott trinitárius rend kolostorának egyik becsüse; 1787-ben Povolny János egri kőművesmesterrel együtt 58 napon át dolgozik az itteni leltár elkészítésén. 43 Scheldorf (Scheldorff ) Ferenc egri asztalosmester. 1777-ben feleségül veszi Frajdling Ferenc asztalos özvegyét és ezzel bejut a céhbe. 1778-ban a gyöngyösi tanácsházának becsüse. Az egri adóösszeírások szerint 1780 és 1796 között három segéddel dolgozik, s a város IV. negyedének 4. fertályában saját házában lakik. Meghalt 1797. március 7-én, 53 éves korában. — A trinitáriusoknál 1783-ban, 1785-ben, 1787-ben és 1796-ban dolgozik, illetve becsül. A kömlői templomban 1782—83-ban, a megyeházán Egerben 1791—92-ben, az egri Foglárépületben és a cisztercita kollégiumban 1796-ban találkozunk vele. 41 Fazola (Fassola, Fasola) Lénárd egri lakatosmester, Fazola Henrik öccse. Közös műhelyt tartott fenn bátyjával. 1769-től 1795-ig az adókönyvek szerint négy segéddel dolgozik. Az 1800. évi összeíráskor egy háza van. Első szereplése a líceum építkezésekor mutatható ki, amikor az állásokhoz kapcsokat készít. 1773-ban a püspöki rezidencia díszkapujának vasműveit kovácsolja. 1774-ben Szabó András egerszóláti földesúr ellen segítséget kér, járandósága behajtására. A megyeházi munkáknál 1771—72 és 1774-ben szerepel. A jezsuita gimnázium 1776. évi reparáci ójára Wilt inger egri ácsmesterrel együtt költségvetést készít. Mint a gyöngyösi tanácsházának becsüse, Povolny János egri kőművesmesterrel együtt szerepel; ugyancsak ez évben, 1778-ban Moltz Fülöp egri asztalos hagyatéki becsüse. A sziráki templom keresztjét Schmitt Péter aranyozóval együtt 1780-ban vállalja. Ugyancsak Povolny Jánossal közösen becsüli 1785-ben a feloszlatott trinitárius kolostor épületét. 1804-ben Zwenger egri kőművesmesterrel együtt végzi az érseki sörház munkáit; ezeknek 1804-ből való terve fennmaradt. 45 Krugh István egri lakatos. 1775 és 1790 közötti adólajstromban szerepel. 1787-ben Povolny János egri építőmesterrel együtt 58 napon át becsül az extrinitárius kolostorban és templomban. A városi adókönyvek még 1800 és 1814 között is említik. 46

Spórer Mihály egri márványozó, stukkóműves. 1775 és 1804 között állandóan szerepel az egri adóösszeírásokban; utóbb két segéddel. A város III. negyedének 4. fertályában saját házában lakik. 1796-ban fia, Spórer József festő számára a várostól útlevelet kór. Meghalt 1804. szeptember 14-én, 60 éves korában. — A mezőtár kányi r. k. templom főoltárát 1775 és 1777 között készíti el. Az egri ferenceseknél 1778 ós 1779 között négy ízben vesz fel a főoltár márványozására pénzösszegeket. 1783ban készíti a kömlői templom főoltárának márványozási munkáit. 1785-ben ós 1787-ben becsüs az extrinitáriusoknál, majd 1788-ban ismét a ferenceseknek dolgozik. Ő készíti az abonyi r. k. templom főoltárát 1800-ban. 47 Öreg Hösz (Hesz, Heis, Höss) János egri képfaragó, szobrász és festő. Egerben 1766 és 1795 között az adóösszeírásokban mint „képfaragó ós képíró fiastul" szerepel. Még 1800-ban is összeírják. Meghalt 1801. február 25-én, 71 éves korában. — Felesége, Hering Julianna révén Huszár Ferenc, Wittmann Antal és János, Szikora György egri festőkkel ós Antzenhoffer György egri szobrásszal áll rokonságban. A város I. negyedének 4. fertályában lakik, ahol háza van. 1785-ben Gyöngyösön említik vejét, Kuderna kirurgust. Első felesége Atzenhoffer György szobrász özvegye; mostohafia Atzenhoffer Ignác egri szobrász, a bécsi Akadémia növendéke. Fia, Hesz János Mihály, Bécsben az Akadémia festészeti szakának professzora. — Öreg Hösz János egri szobrász munkásságáról az első adatok Gyöngyössolymosról származnak, ahol 1763-ban elkészíti az r. k. templom szószékét. 1769-ben az egri érseki rezidencia ebédlőjének tükörkereteit és egyéb cirádáit ékesíti, majd a palota bejárati kapuja fölötti és a vakajtó fölötti kagylókat és virágdíszeket faragja. A Francz József által épített tiszapüspöki templom ablakainak faragványait 1770-ben készíti, és Molcz Fülöp asztalossal együtt szerződik az oltár szobrászati díszeinek kivitelezésére. 1770-ben elkészíti még a régi székesegyházban építendő Szent Sírt, szintén Molez asztalossal. Ugyancsak ővele faragja egy évvel korábban a székesegyház tabernákulumát és a főoltárkép keretét. 1772-ben az egri líceum faragványain dolgozik; tetőablakok, ablakkeretek ós gyámkövek díszítményes részeit készíti. 1773-ban a kerecsendi templom oltárára angyalokat és vázákat farag. Kisebb díszítőmunkákat végez 1776-ban a püspöki rezidencia két új „lusztházában" (galéria), ahol kapiteleket, ablak- ós ajtódíszítményeket farag. A bükkzsérci templom tabernákulumát, négy gyertyatartóját és három kánontábláját Ferenezy