Magyar Műemlékvédelem 1959-1960 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 2. Budapest, 1964)

Jelentések - Gerő László: A „Magyar műemlékvédelem (1949-1950)” című kiállítás a Nemzeti Szalonban - Dümmerling Ödön: A magyar műemlékvédelem távlati terve

A „MAGYAR MŰEMLÉKVÉDELEM (1 949 — 1 959)" CÍMŰ KIÁLLÍTÁS A NEMZETI SZALONBAN A főváros nagy múltú, azóta lobontott, Szalonja utoljára — 1959 decemberében — még helyet adott a magyar műemlékvédelem utolsó tíz esztendejét bemutató kiállításnak. Az öt helyiséget teljesen megtöltötték a fényképek, rajzok ós feliratok, amelyek a műemlékek feltárásáról, felméréséről, konzerválásáról tanúskodtak, szerkezeti megerősítésekről, védő ráfalazásokról, helyreállításokról, visszaállításokról, rekonstrukciókról beszéltek — ahogyan az az utóbbi években országszerte folyt. Az első — nagy — teremben a nézők a várromokon végzett munkákat láthatták, Visegrád, Diósgyőr, Siklós, Eger, Nagyvázsony, Sümeg, Kőszeg, Gyula, Pécsvárad, Kisvárda, Esztergom, Szigliget, Csobánc várainak munkálatait — hogy csak a legfőbbeket soroljuk fel. A terem közepét a visegrádi oroszlános kút eredeti, Mátyás korából való oroszlánjai foglaltakéi. Az egyik állványon a diósgyőri pompás reneszánsz Madonna most megtalált darabja és a Szépművészeti Múzeumban őrzött ismert része került a látogatók elé. A tárlókban visegrádi ásatási leleteket, a Műemlékvédelem című folyóirat számait és a lap külföldi kapcsolatainak dokumentumait szemlélhettük. A második termet a népi építészet gazdag anyaga töltötte meg. A harmadik terem nevezetes templom- és kastély-műemlékeink, köztük a soproni Káptalanterem, a fertődi volt Eszterházy-kastély, a péceli volt Rádaykastély helyreállítását mutatta be. Ugyanitt történt a faszobrok konzerválásának ós e konzerválás dokumentálásának, továbbá a műemlékvédelem országos távlati terve elkészült első évi anyagának kiállítása. A műemléki kiadványokat — köztük az ún. Nagy topográfia köteteit — egy középre állított tárló tartalmazta. A negyedik teremben a főváros számos műemléki munkáját, a budai lakónegyed, a középkori királyi palota és a vár maradványainak helyreállítási terveit s az itt végzett munkák fényképeit állították ki — a színes majolika padlóburkolatok egy-egy összerakott darabjával és szép Zsigmond-kori gé)tikus kályhacsempékkel. Végül az ötödik teremben a városi műemléki együttesek munkálatait láthattuk — néhány cóhjelvény, céhláda, kapukopogtató hangulati utalásai között —, a települések városképi és műemléki vizsgálatának vaskos köteteivel, Győr, Székesfehérvár, Vác, Szeged, Eger műemléképületeinek helyreállítását, a soproni lakóházi munkák során talált középkori zsinagógát és helyreállításának teljes dokumentációját. Gerő László A MAGYAR MŰEMLÉKVÉDELEM TÁVLATI TERVE A Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány 1959 májusában foglalkozott a magyar műemlékvédelem kérdésével. Ekkor elfogadta az e tárgyban előterjesztett jelentést, és határozatot hozott a műemlékvédelem megjavítására. Ez a határozat előírta, hogy az ország gazdasági helyzetének figyelembevételével el kell érni a műemlékek állagának a biztosítását és a további állagromlások megakadályozását. E célból éigy rendelkezett, hogy a műemlékek pontos ismeretében el kell készíteni és jóváhagyásra a Kormány elé kell terjeszteni a műemlékvédelem távlati tervét. A határozat értelmében az Országos Műemléki Felügyelőség 1959-ben megkezdte az anyag rendszeres felvételét és feldolgozását. 1959 folyamán valamennyi műemlékké nyilvánított épület s műemlékjellegű kastély (kúria) műszaki, valamint helyreállítási adatainak feldolgozása és 92 kötetben való közrebocsátása •— vagyis a munka legfontosabb részét jelentő első fázis — lezárult. E munka nyomán össze lehetett állítani a műemléképületek és a műemlékjellegű kastélyok helyszínen ellenőrzött anyagát; és ezzel elkészült az első olyan műemlékjegyzék, amely a legfontosabb építészettörténeti, művészettörténeti ós topográfiai adatokon téümenően a műemlékállomány 1959. évi állapotának hiteles műszaki és gazdasági problémáit egyaránt — kézikönyvszerűen — tartalmazza. Az 1959. évi távlati munkák készítésében részt vettek: Műszaki előadók: Császár László, Détshy Mihály, Erdei Ferenc, Ferenezy Károly, Haupt Egon, Dr. Kiss Tiborné Nagypál Judit, Koppány Tibor, Kulcsár Géza. Párkányi Mihály, Schöner Lászlóné Pusztai Hona, Sedlmayr Jémos. Tudományos előadók: Dr. Entz Géza, Éri István, Gergelyffy András, Gerő Antalné, Kozák Károly, Kuthy Sándor, Rozványi Györgynó, Sallay Marianne, Vidovszky Erzsébet. Szerkesztő bizottság: Párkányi Mihály, Dümmerling Ödön, Kuthy Sándor. A műemlékjellegű épületek hasonló értelmű felvétele a következő évek folyamatosan elvégzendő feladata. * Az alábbiakban röviden ismertetjük a távlati tervvel kapcsolatos munkálatok tartalmát. I. CÉLKITŰZÉS Az Országos Műemléki Felügyelőség a távlati terv vizsgálati anyagának összegyűjtésével ós adatfeldolgozásban történő értékelésével azt a célt kívánja megvalósítani, hogy a műemlékekre vonatkozó művészettörténeti, építészettörténeti és mindenekelőtt műszaki adatok megfelelő összehangolásával és értékelésével a magyar műemlékvédelmet országunk tervgazdálkodásának szerves részévé tegye. II. SZERKESZTÉSI IRÁNYELVEK A műemlékvédelem távlati tervének tárgya: A magyar műemlékvédelem távlati terve valamennyi műemlékké, ill. műemlékjellegűvé nyilvánított objektum műszaki ós helyreállítási adatait dolgozza fel. A távlati terv szerkezeti felépítése: A műemlékvédelem távlati terve két fő részből áll: vizsgálati anyag és adatfeldolgozás. A) VIZSGALATI ANYAG Rendszere A vizsgálati anyag a műemlékjegyzékbe felvett objektumokra vonatkozó műszaki, költségvetési és egyéb adatokat rendszerezi megyénkénti összeállításban. Feldolgozásának elve Az egyes műemlékek rendeltetési, felhasználási és műemlékvédelmi problematikájának különböző volta szükségszerűen meghatározza a vizsgálat lebonyolításának módját. Az omlékanyagot műfajok szerint osztályozzuk, éspedig : lakóház, egyházi épület, várak, romok, középület, kastély, kúria, népi, ipari műemlék, szobor, egyéb.