Magyar Műemlékvédelem 1959-1960 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 2. Budapest, 1964)

Jelentések - Gerő László: A „Magyar műemlékvédelem (1949-1950)” című kiállítás a Nemzeti Szalonban - Dümmerling Ödön: A magyar műemlékvédelem távlati terve

Az egyes műfajokra külön-külön alakítottuk ki a vizsgálat egységes irányelveit. Meghatároztuk először azokat az adatokat, amelyek ismerete valamennyi műfajnál egyaránt kívánatos, és összeállítottuk azokat, amelyek speciálisan egy-egy műfaj meghatározásához szükségesek. Az irányelveket az egyes műfajokra vonatkozóan adatgyűjtőíveken rögzítettük. Technikai lebonyolítás A távlati tervhez szükséges adatok összegyűjtése a műemléki objektumok helyszíni bejárásán alapszik. A munka során valamennyi műemléki objektumot megtekint az Országos Műemléki Felügyelőség egy műszaki és egy tudományos előadója, s a meglevő adatok helyességét a helyszínen ellenőrzi, ill. a hiányzókat felveszi. A munkát három lépésben bonyolítjuk le: helyszíni bejárások előkészítése, helyszíni felvételek, az anyaggyűjtések adatainak feldolgozása. 1. HELYSZÍNI BEJÁRÁSOK ELŐKÉSZÍTÉSE a) A vizsgálati kötetek tartalmának meghatározása. A rendelkezésre bocsátott felvételi ívekkel és az azokhoz mellékelt utasításokkal meghatároztuk az adatgyűjtés tárgyát és határait. Ezután eldöntöttük a kötetbe kerülő mellékletlapok tartalmát és számát, az alábbiak szerint: valamennyi objektum adatgyűjtési lapjához egy fényképet csatolunk. A kastélyoknál és kúriáknál két fényképet és egy hatósági kataszteri helyszínrajzot mellékelünk. b) A gyűjtemények adatainak felhasználása. Az adatgyűjtési lapok kitöltéséhez szükséges legfontosabb topográfiai és stílusmeghatározásokat, valamint a tervrajzokra és fényképnegatívokra vonatkozó adatokat a Felügyelőség gyűjteményei alapján bocsátjuk a felvételt készítők rendelkezésére. Ők ezeket esetenként — a helyszínen •— értelemszerűen kiegészítik. c) A költségszámítások előkészítése. Biztosítanunk kellett, hogy az egyes objektumok értékeire, valamint a különböző jellegű helyreállítások költségbecsléseire vonatkozó számítások valamennyi objektumra az egész ország területén egységes szempontok alapján történjenek. Ezért, a költségszámítási munkákat előkészítendő, az egyes műfajok értékbecslésére ós helyreállítási költségbecslésére vonatkozó valamennyi lényeges adat számításának műszaki és elvű szempontjait szakértői megbízásban kidolgozva az Építéstechnikai ós Építésgazdasági Iroda rendelkezésére bocsátottuk, amely ennek alapján elkészítette a szükséges érték- és költségnormát!vákat, valamint azok számításait. A felvételi ívek érték- és költségszámításai az ÉTÉGI fenti normativem alapulnak. 2. HELYSZÍNI FELVÉTELEK A helyszíni felvételekre vonatkozó utasításokat és irányelveket az adatgyűjtési lapokhoz csatolt mellékletek, valamint a költségszámítási utasítások egyértelműen megadják. A helyszíni felvételeket a Felügyelőség építész, művészettörténész és régész munkatársai készí3. AZ ANYAGGYŰJTÉSEK ADATAINAK FELDOLGOZÁSA A helyszíni bejárások során felvett adatok, valamint az ÉTÉGI számításainak alapján készülnek el a különböző terület- és légköbméter számítások, valamint az épület értékelése és a helyreállítási költségbecslések. B) ADATFELDOLGOZÁS Tartalma Az adatfeldolgozás kiterjed a vizsgálati anyagban tárgyalt valamennyi objektumra. Kivételt képeznek a helyszíni bejárások alapján a műemléknyilvántartásból törölt objektumok. Módszere Az adatfeldolgozás alapja a helyreállítás sorrendjének a meghatározása volt. A sorrendiséget megyénként állítjuk össze, országos sorolás nem készül. A távlati terv 1959-ben feldolgozott anyagánál a sorolás szempontjai az alábbiak voltak: a) Állagvédelmi sürgősség. Kizárólag az épület műszaki állapotából folyó helyreállítási sürgősség. b) Legfontosabb városbelsők és városok. Áz eddig lefolytatott városképi, ill. regionális vizsgálatok alapján ebbe a kategóriába az alábbiak tartoznak: 1. Budapest, a budai vár 2. Sopron, belváros 3. Győr, püspökvár 4. Veszprém, várkerület 5. Pécs, belváros ti. Eger, belváros 7. Váe, Március 15. tér 8. Székesfehérvár, belváros 9. Kőszeg, belváros 10. Sárospatak, várterület c) Kiemelt területek. Az Építésügyi Minisztérium regionális vizsgálatai alapján a következők tartoznak ide : 1. Balaton-környék 2. Duna-kanyar (Szentendre, Vác, Visegrád, Esztergom) 3. Mecsek 4. Mátra—Bükk—Tokaj 5. Velencei-tó környéke d) Kiemelt útvonalak. Az országos fő út vonalak: 1. Budapest—Hegyeshalom 2. Budapest—Balassagyarmat 3. Budapest-Miskolc 4. Budapest—Debrecen—Záhony 5. Budapest—Szeged 6. Budapest—Pécs—Barcs 7. Budapest—Nagykanizsa 8. Székesfehérvár—Körmend e) Történeti érték. Az épület korától, építészeti kvalitásától, történeti fontosságától vagy ritkaságától függő érték. Az objektumokat az alábbi kategóriákba soroltuk: I. 1961—62-ben helyreállításra javasolt épületek. II. 1963 és 1965 között, tehát a jelen ötéves terv végéig helyreállításra kerülő épületek. III. A helyreállítás időszaka: 1966—1970. Az adatfeldolgozásnál figyelemmel kellett lenni az egyes megyék területén levő objektumok műfajára, felhasználóira, valamint a különböző főhatóságok szerint a helyreállítások költségkihatásaira. Ezek alapján készültek el a távlati terv különböző ívei: a) Megyei sorrendiségi összesítő lapok, amelyek kategóriánkénti bontásban, ábécé sorrendben, a vizsgálati kötethez hasonlóan megadják a helyreállításra kerülő objektumok várható helyreállítási költségeit, a helyreállításban érdekelt hatóság feltüntetésével. Végül összesítik a megye sorolt objektumai helyreállításának a költségeit. b) Országos összesítő lap, amely hitelbontás szempontjából megyék ós műfajok szerint a fentebbi lapok adatainak országos összesítését tartalmazza. c) Országos összesítő lap, amely a helyreállítási költségek országos összesítését tartalmazza megyék és főhatóságok szerint. d) Országos összesítő lap, amely az Országos Műemléki Felügyelőség javaslatát tartalmazza a távlati tervben sorolt objektumok helyreállítási összegeinek megyénkénti és kategóriánkénti megoszlására, az 1961-től 1970-ig terjedő tízéves időszakra. A távlati terv •— az ekjzőekben részletezetteken téd — messzemenő támogatást nyújt a műemlékvédelem gyakorlati kérdéseinek megoldásához is. Dümmerling Ödön