Magyar Műemlékvédelem 1959-1960 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 2. Budapest, 1964)

Tanulmányok - Détshy Mihály – Kozák Károly: Az egri várban álló gótikus palota helyreállítása

A korábbi várfalnak feltételezett déli főfal északi oldalához valószínűleg a XIV. században épülhet egy nagyobb épület, amelybe a gótikus folyosó hátfalában feltárt, legkorábbinak vélt, félköríves ajtók vezettek. Ennek padlószintjére e bejáratok küszöbmagasságából következtethetünk, továbbá az ásatásnál feltárt padlórétegekből. Az egyes bejáratokhoz tartozó helyiségek közötti válaszfalak egyikének tartjuk az említett korábbi fal mellett párhuzamosan futó falat. Az épület alaprajzi elrendezésére a földszinti helyiségekben folyó ásatás adhat további felvilágosítást. A XVI. századi alaprajzokból arra következtethetünk, hogy az épület mai szélső nyugati helyisége és az alatta fekvő pince csak 1572 után épült. Ez esetben a gótikus folyosó nyugatról első boltszakaszának hátoldalán feltárt, a félköríves ajtókkal egykorúnak és azonos kialakításúnak tartott ajtónyílás amelynek küszöbe a nyugati pince boltzáradéka alá esik, és így a pincénél nyilván korábbi — esetleg nem helyiségbe, hanem a Tömlöc-bástya helyén elterült udvarba levezető lépcsőre vagy a várfal konzoljaira helyezett sétálóra nyílt. Az ekkori épület keleti végét a folyosó 11. sz. boltszakaszából nyíló folyosószerű helyiségnél feltételezzük, ettől keletre további félköríves ajtónyílást nem találtunk. A feltételezés indokolására visszatérünk. A folyosó hátfalán talált két kisebb, negatív profilos keretezésű ablak keretének anyaga és megmunkálása erősen elüt a félköríves ajtókétól, ezeket profiljuk alapján is későbbieknek tartjuk az ajtóknál. Valószínű azonban, hogy egy időszakban együtt funkcionáltak. Lehetséges, hogy az ajtókhoz tartozó helyiségeknek eredeti rendeltetésük miatt (raktár, pince) nem volt ablakuk, vagy pedig az északi oldalra nyílt. A rendeltetés változása vagy e feltételezett ablakok elfalazása után készültek a déli kis ablakok. Az ablakok kis méretéből következtethetően a helyiségek ekkor sem szolgálhattak lakás céljára. E periódushoz tartozik a folyosó boltozata felett a fal felső részén feltárt, lóhere alakú keretezéssel ellátott, és az ezzel szomszédos, kőkeret nélkül talált, szellőzőnek tekinthető nyílás. Miután e nyílások alja az ajtók küszöbszintje fölött kb. 4,50 m-re van, elképzelhetőnek látszik, hogy nem a helyiségekbe, hanem ezek feletti térdfalas padlástérbe nyíltak. Az épület földszintes lehetett. Az épület előtt ekkor még nem állhatott a folyosó. Ezt bizonyítja a boltozati vállkövek utólagos elhelyezése a kis ablakok szemöldökkövén, továbbá az, hogy a szellőző nyílások a keresztboltozatok háta fölött, illetve záradéka alatt helyezkednek el. A folyosó 12. és 13. sz. boltszakaszában feltárt két nagyobb, szintén negatív profilos keretezésű ablak az előbbi kettővel közel egyidősnek tekinthető. Az ablakok méretéből arra következtethetünk, hogy a mögöttük fekvő, keletről ma szélső földszinti helyiség az előbbiektől eltérő, reprezentatív vagy lakás rendeltetésű volt. Erre utal a nyugati oldalán, jelenleg a folyosószerű helyiségből nyíló, szemöldökgyámos. körtetagos keretezésű bejárati ajtaja is. Ez azonban későbbinek, a XV. század második feléből származónak tűnik. E helyiség különálló épület nyugati végét foglalhatta el, keleti oldalán nyíló ajtaja vezetett a további helyiségekbe. Az elkülönülésre utal az említett díszes kiképzésű bejárat, amely az egykor szabadon álló homlokzaton helyezkedhetett el. Ezt a feltevést fokozottan megerősíti az ajtó felett, a folyosószerű helyiséget lefedő boltozat feletti falszakaszban feltárt kis körablak, amely a boltozat megépítése előtt egykor a szabadba nyílt. A keletről szélső helyiség, illetve az ezzel keletről szomszédos, lebontott, és csak falcsonkokbé)l ismert helyiségek sem elsődlegesek. Erre utal a lebontott keleti épületrész kelet-nyugati irányú középfőfala, amely a mai keleti végfal alá benyúlik. A keleti szélső teremből és a lebontott szomszédos helyiségekből álló, feltételezetten önálló épület tehát már korábbi épület felhasználásával épült. A feltételezett két épület nem állhatott teljesen külön egymástól. Déli főfaluk, amely talán korábban várfal volt, közös; ebben megszakítást nem látunk. Sőt, a folyosószerű helyiség homlokoldalán feltárt, korai, faragott kőből kialakított ablakfülke mögött helyiségnek kellett lennie, amely azonban legfeljebb a körtetagos keretezésű bejáratig nyúlt. Műformák hiányában az ablakfülke korát nem tudjuk közelebbről meghatározni. Biztos, hogy az árkádos folyosó építése előtt megvolt, hiszen a II. sz. pillérnek megfelelő boltváll e nyílásba esett. Megállapíthattuk azt is, hogy az ablakot még a gótikában alakítják át ajtóvá, amit a fülke keleti kőká vajához toldott rézsűs falazat és vakolata elárul. A szélső keleti helyiség előtt húzódó keresztboltozatos folyosószakasz szintén kétségtelenül későbbi a helyiség két ablakánál. Erre utal a 12. sz. boltszakaszban nyíló ablak keretezésének keskenyebbre történt átalakítása és a szomszédos ablak szárkövének ki faragása, amit nyilvánvalóan a boltozati vállkövek elhelyezése tett szükségessé. Feltételezhető azonban ezen a szakaszon esetleg egy korábbi, más tengelyosztású árkádos folyosó fennállása és ennek későbbi átalakítása a mai állapotra. Erre utalhat a XI—XIV. sz. folyosói pillérek eltolódása az esetleg korábbi pilléralapokon, a XI—XII. sz. pillérköz kisebb axistávolsága, továbbá a X. sz. pillér korábbinak tűnő alsó prizma-és felső sarokleveles átmenete a nyolcszögből a négyszögbe, a többitől eltérő bordaindítása és anyaga. Hasonló prizmákkal kialakított pillérek létezésére következtethetünk az emeleti, déli 7 —8. sz. nyílás közötti pillérbe még a gótikában másodlagosan beépített lábazatból. A földszint mai alakját — leszámítva a szélső nyugati helyiséget, és beleértve a lebontott keleti épületrészt — a XV. század második félében nyerte, a korábbi épületek jelentős átépítésével. Erre az időszakra utalnak mindenekelőtt az árkádos folyosó műformái. írásos forrásunk is erre az időre vonatkozik: Bekensloer János püspök oklevele 1475-ben emlékezik meg az új püspöki palota