Magyar Műemlékvédelem 1959-1960 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 2. Budapest, 1964)

Tanulmányok - Barcza Géza: Szocialista országok műemléki törvényei

Az építésügyi miniszter a műemléki törvény alapján felszólíthatja a tulajdonost arra is, hogy a fenntartási kötelezettségen felül a mííemlék eredeti jellegének kifejezésére, vagy hatásosabb érvényesülésének biztosítására meghatározott munkálatokat végezzen el. Amennyiben a tulajdonos a felszólításnak nem tesz eleget, az építésügyi miniszter jogosult a munkálatokat elvégeztetni és a fenntartásra kötelezett személyt a meglevő gazdagodás erejéig megtérítésre kötelezni. Az Országos Építésügyi Szabályzat alapján a műemléken, műemlékjellegű épületen engedély nélkül végzett rossz minőségű, műemlékileg nem megfelelő munkának újbóli elvégzésére kötelezhető a tulajdonos, illetve: a műemléki hatóság az épület eredeti állapotba való visszaállításáról az építtető költségére gondoskodhat. A műemlékek ép és változatlan állapotban való fenntartását a szocialista államok műemléki törvényei a tulajdonosok, illetve használók kötelességévé teszik. Jogszabályok határozzák meg a műemlékeken végzendő átalakítási, javítási, tatarozási stb. munkák elvégzésének módját is. Általában ezek elvégzését engedélyhez kötik, s az engedély nélkül végzett munkák esetén büntetéseket állapítanak meg. A műemlék fenntartása érdekében hatósági intézkedések is foganatosíthatók. A tulajdonosok helyett elvégzett munkák költségeivel az állam a fenntartásra kötelezett személyt megterhelheti. Ezek az intézkedések a műemlékek megóvását szolgálják, tehát közérdekűek — s így a magánérdek háttérbe szorul. A műemléki törvények lehetővé teszik a magántulajdonban levő műemléki ingatlanok kisajátítását is. Erre általában akkor van szükség, amikor a műemlék megóvása egyébként nem biztosítható. A magyar műemléki törvény alapján kisajátításra akkor kerülhet sor, ha a tulajdonos a fenntartási kötelezettsége megszegésével vagy a műemléki hatóság törvényes intézkedéseinek meghiúsításával a műemlék épségét, jellegét, zavartalan érvényesülését szándékosan vagy vétkes gondatlansággal veszélyezteti. Kisajátítás végezhető akkor is, ha a tulajdonostól a terhére elvégeztetett munkálatok költségeit nem lehet behajtani, illetve, ha a műemlék fenntartása és megóvása a fenntartásra kötelezett személy vagyoni helyzetére tekintettel, vagy egyéb okból, az ő birtokában, saját hibáján kívül nem biztosítható. Kisajátításnak van helye akkor is, ha az ingatlanra a műemlékek, régészeti, földtani és más hasonló emlékek feltárása miatt — vagy körülöttük védőterület kialakítása céljából — van szükség. A műemléki objektum kisajátítása is csak közérdekből foganatosítható. A kapitalista és a szocialista államok műemléki törvényeiben biztosított kisajátítási jogcímek között csak látszatra nincs különbség, ugyanis a gyakorlati megvalósítás terén lényeges differenciák adódnak. Egyes kapitalista műemléki törvények a tulajdonosnak a műemlék használatáról való lemondás jogát biztosítják; s ha ezt bejelenti, az állam csupán kisajátítási jogával élhet, vagy a műemlék feletti szabad rendelkezési jogot kell a tulajdonosnak biztosítania. Tekintve, hogy a kisajátításra megfelelő összegek a kapitalista államokban nem állnak rendelkezésre, a kisajátítás műemléket védelmező szerepe nem érvényesülhet. A szocialista műemléki törvényekben a kisajátítás kötelező elrendelésére vonatkozó szabályok nem találhatók. A kisajátítás csak lehetőség a műemlék megmentésére, amellyel az állam akkor él, ha egyébként nem tudja a műemlék fenntartását biztosítani; s ilyenkor a megfelelő összegek is rendelkezésre állnak. A szocialista műemléki törvényekben nincs olyan rendelkezés, amely a kisajátítás elrendelése helyett a műemlékekkel való szabad rendelkezés jogát biztosítaná a tulajdonosnak. A szocialista államokban —- tekintve, hogy a műemlékek zöme szocialista tulajdonban van — lényegesen kisebb szerepű a műemlék megmentésében a kisajátítás, mint a kapitalista államokban. A szocialista államok műemléki törvényei a műemlékek megvédését közérdekű feladatnak tekintik, s egységesen intézkednek a szocialista tulajdonban és a magántulajdonban levő műemlékekről. A szocialista államokban a műemlékek köre kiszélesedett, s a műemlékvédelem a dolgozó nép ügyévé vált. A műemlékek fenntartására létrehozott szervezetek, a megfelelő anyagi lehetőségek birtokában, a helyesen kialakított eljárási módszerekkel a műemlékek tényleges védelmét képesek ellátni. A szocialista államokban a hivatali szervezetek mellett egyre nagyobb szerepe van a műemlékvédelem terén a társadalomnak, a lelkes műemlékbarátoknak. A szocialista államok a műemlékeket nem történelmi érdekességként kezelik, hanem azokat felhasználják a szocialista nevelés, az igaz hazafiságra nevelés céljaira is. A szocialista államokban a műemlékeket a társadalom céljaira hasznosítják, s ezen keresztül teremtik meg azok fenntartásának reális előfeltételeit. A szocialista és a kapitalista államok műemléki törvényeinek egybevetéséből megállapíthatjuk, hogy a szocialista államokban a fejlett műemlékvédelem előfeltételei fokozottabb mértékben biztosítottak, mint a kapitalista államokban. Egyébként a műemléki gyakorlat is a szocialista államok műemléki törvényeinek fejlettebb voltát bizonyítja. Barcza Géza