Magyar Műemlékvédelem 1959-1960 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 2. Budapest, 1964)

Tanulmányok - Barcza Géza: Szocialista országok műemléki törvényei

JEGYZETEK 1 A tanulmány megírását követően megjelentetett 1963. évi 9. sz. tvr. a múzeumok és a muzeális emlékek vonatkozásában hatályon kívül helyezte az 1949. évi 13. sz. tvr.-et. Az 1903. évi 9.sz. tvr. muzeális tárgynak minősíti ,,a történelem, a tudományok, az irodalom, a művészetek, valamint a termelés-fejlődés kiemelkedő tárgyi, írásos és egyéb emlékeit". — Az 1963. évi 9. sz. tvr. a közgyűjtemények, a jogi személyek tulajdonában álló egyéb gyűjtemények, a muzeális magángyűjtemények és az egyedi muzeális tárgyak fogalommeghatározást használja. 2 Csupán az ingatlan emlékekhez sorolt régészeti és történeti jelentőségű földterületek bontják meg ezt az ingó és ingatlan emlékekre történő felosztást. Az 1963. évi 9. sz. tvr. alapján a történeti és régészeti jelentőségű földterületek védelme az ingó emlékekével együttesen történik. 3 A muzeális emlékek védelméről rendelkező 1963. évi 9. sz. tvr. hatályon kívül helyezte a műszaki emlékek védelméről intézkedő 1954. évi 4. sz. tvr.-et, s ennek kapcsán a műszaki emlékek fogalma megszűnt. A hatályos jogszabály a ,,termelés-fejlődés emlékei" fogalommeghatározást használja. FELHASZNÁL Forster Gyula, A műemlékek védelme a magyar és külföldi törvényhozásban. 1906 Uő., Olaszország legújabb törvényhozási intézkedései a műemlékek védelme körül. 1910 Uő., Az új francia törvény a történelmi emlékek védelméről. 1914 Uő., A Magyar Tudományos Akadémia és a műemlékek védelme. 1928 Dercsényi Dezső, Korszerű műemlékvédelem Olaszországban. 1941 Az 1881. évi XXXIX. te. a műemlékek fenntartásáról A Népbiztosok Tanácsa 1918. okt. 10-i rendelete a műemlékek és régiségek számbavételéről és megőrzéséről A Szovjetunió Minisztertanácsa 1948. okt. 14-i rendelete a műemlékvédelem megjavításának rendjéről Az Orosz-Szovjet Szövetségi Szocialista Köztársaság Minisztertanácsa 1947. máj. 22-i rendelete az építészeti műemlékek védelméről DENKMALSCHUTZGESETZE IN Die Abhandlung vergleicht die Denkmalsehutzgesetze der kapitalistischen Staaten mit denen der sozialistischen Staaten und gelangt zu der Feststellung, daß in den kapitalistischen Staaten der Denkmalpflege ,,das Prinzip der Heiligkeit des Privateigentums" im Wege steht. Diese Feststellung wird durch die Analyse der ungarischen Denkmalschutzgesetze des Jahres 1881, der französischen aus den Jahren 1887 und 1913, sowie der italienischen Gesetze der Jahre 1902, 1909 und 1959 belegt. Die Abhandlung zeigt, wie sich die Änderungen der Eigentumsverhältnisse in den Denkmalschutzgesetzen der sozialistischen Staaten widerspiegeln. Es wird die Folgerung gezogen, die Denkmalschutzgesetze der sozialistischen Staaten stützen sich auf das Grundprinzip, daß ,,das Privateigentum nicht das Interesse der Gemeinschaft verletzen darf". Durch Anführung der sowjetischen, tschechoslowakischen, deutschen, bulgarischen, rumänischen und ungarischen Denkmalschutzgesetze wird der Beweis erbracht, daß in den sozialistischen 4 Az 1963. évi 9. sz. tvr. rendelkezései alapján az ingó emlékek (muzeális emlékek), valamint a régészeti és történeti jelentőségű földterületek felett a Művelődésügyi Minisztérium, míg az építészeti emlékek (ingatlan emlékek a régészeti és a történeti jelentőségű földterületek kivételével) felett az Építésügyi Minisztérium a Művelődésügyi Minisztériummal egyetértésben intézkedik. A védett földterületek vonatkozásában a Földművelésügyi Minisztérium egyetértése is szükséges. 5 A tanulmány megírását követően jelent meg a Budapesti Műemléki Felügyelőség jogkörét meghatározó 13/1963. É. M. sz. utasítás, amely annak jogkörét kibővítette. Jelenleg az Országos Műemléki Felügyelőség jogköre Budapest vonatkozásában csak a budai Várpalota zárt területére terjed ki. 8 Az 1963. évi 9. sz. tvr. a felsorolt korlátozások mellett lehetővé teszi a muzeális tárgyak és a muzeális magángyűjtemények közgyűjteményben való elhelyezését is, ha erre közérdekből szükség van. 7 Az 1963. évi 9. sz. tvr. ezt a megkötést feloldja, s csupán arról intézkedik, hogy a tulajdonos a védett tárgyat, illetve a védett gyűjteményt ,,a kiállítás időtartamára" köteles rendelkezésre bocsátani. T IRODALOM Az Orosz-Szovjet Szövetségi Szocialista Köztársaság Minisztertanácsa 1957. jún. 29-i rendelete a kulturális műemlékek megőrzési és restaurálási munkájának megjavításáról A csehszlovák műemléki törvény. 1958. ápr. 17. A Német Demokratikus Köztársaság 1952. jún. 26-i kormányrendelete a nemzeti kultúra emlékeinek fenntartásáról és gondozásáról A Bolgár Népköztársaság műemléki törvénye. 1952.szept. 23. A Román Népköztársaság Minisztertanácsának határozata a műemlékek megvédéséről és használatáról. 1955. ápr. 22. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának 1949. évi 13. sz. törvényerejű rendelete a műemlékek védelméről Az Országos Építésügyi Szabályzat Műemlékvédelem c. fejezete. 1961 SOZIALISTISCHEN STAATEN Staaten die Vorbedingungen einer hochstehenden Denkmalpflege durch die Denkmalschutzgesetze gewährleistet sind. Die Denkmalschutzgesetze der sozialistischen Staaten werden nach der Bestimmung des Denkmalbegriffes, den Abstufungen des Schutzes, der Denkmalorganisation, den Methoden der Unterschutzstellung und in bezug auf den Inhalt des Schutzes analysiert. Die Abhandlung befaßt sich mit besonderem Nachdruck mit den Fragen der Erhaltung und Anwendung der Denkmäler, mit den Rechtsinstitutionen der Wiederherstellungsverpflichtung und der Enteignung. Durch einen Vergleich der Denkmalschutzgesetze der verschiedenen sozialistischen Staaten gibt sie auch die Analyse der richtigen Methoden. Die Abhandlung befaßt sich auch mit der Frage der gesellschaftlichen Organisation der Denkmalpflege und mit den diesbezüglichen Verwirklichungsmodalitäten.