Magyar Műemlékvédelem 1959-1960 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 2. Budapest, 1964)

Tanulmányok - Barcza Géza: Szocialista országok műemléki törvényei

és restaurálási munkák, valamint a tudományos kutató munkák kizárólag a Szovjetunió Minisztertanácsa mellett működő Építészeti Bizottság engedélyével végezhetők. A történelmi műemlékek megváltoztatása, átalakítása, az adott terület beépítése tilos. Ez alól a megkötés alól kivételesen indokolt esetben az össz-szövetségi jelentőségű műemlékeknél csak a Szovjetunió Minisztertanácsa, a köztársasági jelentőségű műemlékeknél az illetékes köztársaság minisztertanácsa adhat felmentést. A használat közben megsérült műemlékek az azokat használó szervezetek és intézetek terhére eredeti alakjukban állíthatók helyre. A bolgár műemléki törvény szerint az ingatlan műemlékek átalakítása vagy lebontása a Közületi Gazdaságok és Beruházások Minisztériuma, a Tudomány, Művészet és Művelődés Bizottsága, valamint a Bolgár Tudományos Akadémia közös beleegyezésével végezhető el. A román műemléki törvény a műemlékek javítását, helyreállítását, illetve megváltoztatását csak a műemléki hatósági feladatokat ellátó illetékes szerv jóváhagyásával engedi elvégezni. A jóváhagyás nem csupán az épület, építmény megváltoztatása esetén szükséges. A parkok, az ültetvények, illetve a meglevő művelési ág megváltoztatásához is szükséges a jóváhagyás beszerzése. A román műemléki törvény értelmében a műemlékek lebontására csak a Minisztertanács adhat engedélyt. A csehszlovák műemléki törvény előírása szerint a műemléket a tulajdonos a saját költségén köteles jó állapotban tartani. A karbantartási munkálatokat azonban csak az illetékes kerületi nemzeti bizottság engedélyével, illetve nemzeti műemlék esetén az Állami Műemlékvédelmi és Természetvédelmi Intézet előzetes jóváhagyásával lehet elvégezni. Lerögzíti a törvény azt is, hogy a műemlék fenntartási kötelezettség nemcsak a magánosokra, hanem minden olyan szervre vonatkozik, amely műemléket tart birtokában. A tulajdonos általában köteles a műemlék fenntartási költségeket fedezni. Népi tulajdon esetében a fenntartási kötelezettség azt a szervet terheli, amely a műemléket használja. Ismeri a törvény a helyreállításra kötelezés fogalmát is, s leszögezi: ha a fenntartásra kötelezett személy a műemlék karbantartását felszólításra sem végzi el, a kerületi nemzeti bizottság végrehajtó szerve elrendelheti a tulajdonos (használó) terhére történő helyreállítást. Figyelemmel van a törvény arra is, hogy többségében közületek hasznosítják a műemléki épületeket. Ezért leszögezi: ha egy költségvetési, gazdasági vagy egyéb szerv a népi tulajdonban álló műemlék kellő gondozását elhanyagolja, a Művelődési Minisztérium javaslatára a műemléket használó szerv felügyeleti szerve köteles a szükséges intézkedéseket foganatosítani. A magyar műemléki törvény előírja, hogy a műemléket és annak tartozékait épségben és változatlan állapotban kell fenntartani. A fenntartási kötelezettséget, amely az építmény teljes építészeti állagára és alkatára, homlokzatára, eredeti alaprajzára, továbbá az építmény művészi megjelenésének minden tényezőjére kiterjed, a tulajdonos, illetve a haszonélvező terhére állapítja meg. Az Országos Építésügyi Szabályzat előírja, hogy a műemlékjellegű épületeket is azok tulajdonosai, illetve állami tulajdonban levő épület esetén azok használói, kezelői tartoznak épségben és változatlan állapotban fenntartani. Az Országos Építésügyi Szabályzat intézkedik a műemlék fenntartás rendszeres ellenőrzéséről és műszaki felügyeletéről, amelyet a műemléki hatóság szakszerű irányítása mellett az építésügyi hatóság feladatává tesz. A műemléki törvény felhtalmazza az építésügyi minisztert az ép és változatlan fenntartás érdekében szükséges megóvási és helyreállítási munkálatok elrendelésére. Az építésügyi hatóság a műemléki hatóság megkeresése alaj^ján hivatalból elrendelheti az épület általános helyreállítását, az ép és változatlan fenntartással ellentétes hiányok teljes megszüntetését, valamint a műemléket eléktelenítő idegen részek eltávolítását. Amennyiben a tulajdonos, illetve használó a határozatban foglalt kikötéseknek a megszabott határidőre nem tesz eleget, vagy a munkálatokat nem megfelelő módon végezteti el, a műemléki hatóságnak, illetve az építésügyi hatóságnak jogában áll a munkát elvégeztetni. Ez esetben a költségeket a tulajdonos, illetve a használó köteles megtéríteni. Részletes rendelkezések találhatók a műemléki törvényben arra vonatkozóan is, hogy a műemléken és annak tartozékain külső vagy belső átalakítást, bővítést vagy javítást az építésügyi miniszter előzetes engedélye nélkül és az általa meghatározott módtól eltérően nem lehet elvégezni. Az Országos Építésügyi Szabályzat a műemlékjellegű és városképi jelentőségű épületek kapcsán is rendelkezéseket tartalmaz a műemléki hatóság hozzájárulásának megszerzéséről, amely nélkül az építésügyi hatóság az építési engedélyt nem adhatja ki. Az általános építési engedélyezési szabályoktól eltérően a műemlékeken, műemlékjellegű és városképi jelentőségű épületeken végzendő átalakítási, helyreállítási, bővítési, felújítási és tatarozási munkákra általában építési engedélyt kell kérni, ha azok bármilyen vonatkozásban vannak a műemlék-jelleggel. Ezen túlmenően, az egyébként csak bejelentés alá eső építési munkákra is kötelező az építési engedély beszerzése. Az Országos Építésügyi Szabályzat lerögzíti, hogy a műemléki környezetben és műemléki jelentőségű területen levő, de műemlékké, műemlékjellegűvé vagy városképi jelentőségűvé nem nyilvánított, vagyis védettséget nem élvező épületeknek is külső megjelenésükben összhangban kell lenniük a védett épületekben jelentkező esztétikai értékekkel. Ezért előírja, hogy az ilyen területeken levő, védettséget nem élvező épületek az építési engedélyezés tekintetében azonos elbírálás alá veendők a városképi jelentőségű épületekkel. Ez azt jelenti, hogy műemléki környezetben vagy műemléki jelentőségű területen az építési engedély kiadása előtt még az új épület építéséhez is be kell szerezni a műemléki hatóság előzetes hozzájárulását.