Magyar Műemlékvédelem 1959-1960 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 2. Budapest, 1964)

Jelentések - Détshy Mihály: Az Országos Műemléki Felügyelőség keretén kívül végzett 1959-1960. évi műemlék-helyreállítások

Gévay-család levéltárából szinte váratlanul előbukkant anyag. Ez felsorolja az egész hódoltság területének török kézen levő várait és a magyar végvárakat, s megadja az e várakban székelő török várkapitányok teljes névjegyzékét. A lajstromok feltüntetik, hogy honnan kerültek a várba, hová és mikor távoztak, mi lett a sorsuk. E névgyűjteménnyel kitűnő kronológiai fogódzókat nyertünk éppen azokhoz a műemlékekhez, amelyeknél — az okleveles emlékek hiánya miatt — hosszai évtizedek története teljes homályban maradt. Az Országos Műemléki Felügyelőség egyik fontos munkaterülete — az ipari és népi műemlékek védelme és tudományos feldolgozása — is igen jelentős forrásanyaggal gyarapodott. Számos terv és adat került elő különböző malom-, híd-, olvasztó- stb. építményről, telepes gazdaházakról, építőanyagokról, módszerekről, eljárásokról, valamint települési formákról is. Az eddigi gyűjtés kb. 7000 adatcédulát tartalmaz. A cédula — a fontos szövegrészek eredeti közlése mellett — magyar nyelvíí regesztákban tájékoztatja a tovább kutatót az eredeti oklevél rövid tartalmáról. A feltárt anyaghoz több száz fotó és műleírás is csatlakozik; ezek a felvételek a családi levéltárak terveiről készültek. A munka —• egészét tekintve — még kezdeti állapotban van. Ha azonban az eredmények ilyen várakozáson felül valóra váltják a hozzá fűzött reményeket, a távlati terv keretében az Országos Műemléki Felügyelőség páratlanul gazdag és nemzedékek számára kamatoztatható művészettörténeti forrásanyag birtokába jut. Voit Pál J EG YZ ET EK 1 Géfin Gyula dr. szíves közlése. 2 Bíró, Nagyvárad. Bp. 1932, 28—29. 3 A szép kovácsoltvas erkélyráccsal díszített kapuzat tervén a „Dominicus Ruha" (?) jelzést — ismerve Ricca gyöngyösi szereplését •— könnyű volt a „Dominicus Richa", azaz Ricca név hiteles olvasásával helyesbíteni és a rajz készítőjét a család egyik tagjával azonosítani. 4 Genthon I., Magyarország művészeti emlékei. Bp. 1959, 57. 5 Mojzer M., Architectura Civilis. Művészettörténeti Értesítő (1957). AZ ORSZÁGOS MŰEMLÉKI KÍVÜL VÉGZETT 19 5 9 - 1 960. ÉVI Az utóbbi években egyre szaporodó épület felújít ások között örvendetes módon a műemlékek és műemlékjellegű épületek is komoly részt kaptak. A nagyszámú műemlék-helyreállítás döntő többségét az Országos Műemléki Felügyelőség keretén kívül végezték. Ez természetes, hiszen a Felügyelőség tervezési és kivitelező apparátusa csak a speciális feladatok megoldására hivatott. A szokványos építési munkálatokat a műemléképületek tulajdonosai vagy kezelői az állami, tanácsi vagy szövetkezeti építő vállalatokkal végeztették el. A Felügyelőség e munkáknál csak a hatósági szakfelügyeletet, a tervek elbírálását és jóváhagyását, szükség és lehetőség szerint a kivitelezés ellenőrzését látta el. Ezenfelül sok esetben hitelkereteiből anyagi hozzájárulással is segítette egyes fontosabb helyreállítások mielőbbi megvalósítását. A helyreállítások örvendetes szaporodását nagymórtékben segítette a javuló építőanyagellátás. A kivitelezés minőségének javítását az Építésügyi Minisztérium rendelkezése volt hivatva segíteni, amely a gondosabb munkát igénylő műemlék-helyreállításoknál a számlaösszeg 15 százalékáig terjedhető műemléki felár felszámításáig jogosította fel a kivitelezőket. A műemlék-helyreállítások ügyét a társadalom is egyre jobban pártolja. Örvendetes az érdeklődés, amely csaknem minden városban egy-egy műemléképület helyreállítása, homlokzatának színezése, bántó toldalékainak eltüntetése vagy rejtett részleteinek feltárása és bemutatása iránt megnyilvánul. A közvélemény kedvező alakításában komoly szerepe volt a sajtó és rádió műemléki vonatkozású közleményeinek és cikkeinek. Nem kevésbé jelentős a szerepe sok helyütt a jól működő műemléki albizottságnak (Eger, Győr, Kőszeg, Sopron. Sümeg, Szeged, Szécsény). Ezek egy-egy város vagy éppen megye műemlékbarát köreinek véleményét és javaslatait juttatják kifejezésre a helyreállítási programok kialakításakor, a kivitelezés egyes kérdéseiben, és a felmerülő nehézségek elhárításánál. Az utóbbi két év összes műemlék-helyreállítását rövid beszámoló keretében lehetetlen ismertetni. A helyreállított épületek között egyaránt találunk lakó- és középületeket, kastélyokat és templomokat. Tekintve a rendeltetésnek megfelelően eltérő feltételeket és problémákat. a jelentősebb helyreállításokat épületfajtánként ismertetjük Műemlék-lakóházak helyreállítására - - többségében a városokban — egyre inkább sortatarozások keretében FELÜGYELŐSÉG KERETÉN MŰEMLÉK-HELYREÁLLÍ TÁSOK került sor. Ezt láthatjuk a jelentősebb műemléki városmagokban: Sopronban, Kőszegen, Egerben, Győrött, Pécsett stb. Ez a gyakorlat a korszerű műemléki felfogásnak is megfelel, amely a műemlékeket nem csupán elszigetelt egyedekként, hanem környezetükkel együtt értékeli. A sortatarozások lehetővé teszik, hogy a műemlék környezetét is harmonikusan alakítsuk ki, s a helyreállított műemlék környezetével együtt éljen. Sopronban a Lenin körút egy szakaszán készült el a homlokzatok sortatarozása, felölelve több műemléket. A helyreállítás irányelveit, az összkép javítását szolgáló teendőket, a portálrendezéseket, végül az összehangolt és mégis változatos színezést a Felügyelőség a terveken túlmenően — a helyi tanáccsal, a műemléki albizottsággal és az ingatlankezelőséggel karöltve — helyszíni bejárásokon is meghatározta. E bevált módszert alkalmazták Kőszegen is, a Várkör tatarozásainál. Említésre méltó még Sopronban az Uj utca 20. sz. homlokzatának és szép udvarának helyreállítása (terv: Füredi Oszkár), Kőszegen a Chernél utca 3. sz. restaurálása. Utóbbinál feltárták az udvar elfalazott szép árkádjait. Szombathelyen a Köztársaság tér homlokzatait tatarozták, egyben rendezték az elavult, csúnya üzletportálokat. Ugyanitt elkészült az Alkotmány utca 3. sz., bombatámadásnál részben romba dőlt épület teljes helyreállítása. Győrött kiemelkedő a Liszt Ferenc utca 20. sz. restaurálása. Itt a XVII. századi homlokzatfestés töredékeit is feltárták. Az épület udvari árkádjait kiszabadították, és letisztították kapuzatának s kapualjának kariatid-szobrait. Jelentős még a Széchényi tér 12. sz. régebben elrontott copf homlokzatának feltárása és visszaállítása (mindkettő Manninger Egon terve). Sortatarozást végeztek Pápán a Szabadság főtér műemlék-homlokzatain, sajnos, nem kielégítő minőségű kivitelben. Pécsett a Kossuth Lajos utcában végeztek sortatarozást és portálrendezést. Székesfehérvárott a Szabadság tér helyreállítása keretében az itt álló lakóházakat is tatarozták. Restaurálták a Jókai utca 1. és 2. sz., valamint a Zalka Máté utca 7. és a Basa utca 2. sz. klasszicista épületet. Az utóbbinál ügyesen megoldották a csatlakozó városfal helyreállítását is (terv: Zádor Mihály). Egerben legjelentősebb a Széchényi utca 7—13. sz. sortatarozása, beleértve a Bródy Sándor utca 1. sz. Carlone-ház homlokzatait (terv: Nagy Péter). Jelentős a Bajcsy Zs. utca 17. és 19. sz., valamint a csatlakozó