Magyar Műemlékvédelem 1959-1960 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 2. Budapest, 1964)

Jelentések - Détshy Mihály: Az Országos Műemléki Felügyelőség keretén kívül végzett 1959-1960. évi műemlék-helyreállítások

Marx Károly utca 14. sz. épületek homlokzatsorának helyreállítása is. Utóbbi — az Alkotmány utca 13. sz. homlokzatának tatarozásával együtt •— a város főterének teljes rendezéséhez kapcsolódott. Néhány fontosabb egyedi helyreállítás az elmúlt két évből: Gyöngyösön a Petőfi utca 32—34. sz., Szegeden a Somogyi Béla utca 13. sz. (Fekete- ház) és a Klauzál tér 7. sz., Tatán az Ady Endre utca 11. sz. (Fellner Jakab müveként ismert lakóépület), Zircen a Kossuth Lajos utca 33. sz. barokk épületek homlokzattatarozása. A lakóház-helyreállítások helyes kezdeményezése és sok jó eredménye mellett meg kell említeni néhány általános hibát is. Ilyen elsősorban az, hogy gyakran csak az utcai homlokzatot tatarozzák, az udvari homlokzatot (pl. egri árkádos udvarok) nem, ós nem rendezik a toldalékokkal elcsúfított udvarokat sem. Többnyire nem korszerűsítik a tatarozás keretében a lakásokat. Nyilvánvaló, hogy a műemlék értéke nem csupán a homlokzatban rejlik; a használhatóság fogyatékosságai csökkentik a műemlék megbecsülését és védelmének lehetőségét. Hiba, hogy a helyreállításkor az épületet rongáló üzemeket és raktárakat nem telepítik ki, hiszen ezek használata (pl. teherautó behajtás, gépek rázkódása, vizes üzem) rövid időn belül újra tönkreteszi a helyreállított műemléket. Kifogás merülhet fel sok esetben a tervezés nem kellő elmélyültsége ellen. Ennek oka többnyire az, hogy a beruházó a szükséges esetekben sem biztosítja a tervezés előtti beállványozás, pontos felmérés, a vakolat és kőfar agvány ok állapotának tüzetes vizsgálata, esetleges feltárás lehetőségét. Ezért a tervező nem intézkedhet a fenntartható régi felületek megőrzéséről, a típusköltségvetés pedig éppenséggel előírja a kőfaragványok 5 mm mélységű átfaragással történő „felfrissítését" (!). A kivitelezés — gyakran a tervezői művezetés hiányában — nem elég gondos, kíméletlenül eltüntet megtartható vakolatrétegeket, eredeti formákat ; az új munka nem tanúskodik a 15% felárral díjazott többletgondosságról. A kivitelezési érdekek sokszor nem teszik lehetővé az előzetes feltárás hiánya miatti vagy egyébként is előre nem látható tervmódosítások végrehajtását (pl. a kivitelezés során lebontott üzletportál mögött megtalált eredeti kialakítás helyett a már megtervezett keretezés készül). Az anyagok tekintetében legtöbb kifogás a homlokzatfestékek minősége ellen merülhet fel, az újra festett homlokzat néhány hónap utón alig különbözik a helyreállítás előttitől. Műemlék-középületek homlokzatfelújítása is nagyrészt városokban, sortatarozások keretében készült. Sopronban a, Széchényi tér 4. sz. volt domonkos kolostort, mai gyógypedagógiai iskolát állították helyre. Ekkor az addig elfalazott udvari árkádokat újra érvényre juttatták. Sajnos, a megszépült udvar hatását csúnya toldalék rontja el (terv: Vörösházy Gy.). A teret nyugatról lezáró XIX. századi eklektikus-romantikus épülettömböt is tatarozták. Szombathelyen felújították a Berzsenyi téren álló megyei tanácsháza homlokzatait, jó kivitelben és szép színezéssel. Kőszegen elkészült a gótikus eredetű, a XVII. században átépített városháza homlokzattatarozása. A korábbi helyreállítások torzításait kiigazították, és a festett eímereket is restaurálták. Egerben, a Kossuth Lajos utca sortatarozása keretében, elkészült a volt nagypréposti palota, ma megyei könyvtár homlokzatrestaurálása (terv: Szanyi József), továbbá a megyei tanácsháza tető- és homlokzatfelújítása. Az utóbbi épületnél korrigálták a korábbi tatarozásokkor elrontott részleteket, és az architektúrát kidomborító, több árnyalatú színezést alkalmaztak. Befejeződött a Líceum, a mai pedagógiai főiskola külső homlokzatainak helyreállítása — a csillagvizsgáló torony felületeinek kivételével. A gondos kőműves és kőfaragó munkával ellentótben a megismételt homlokzatfestés minőségileg korántsem kielégítő. Említésre méltó még a székesfehérvári volt ciszterci rendház, ma diákotthon jól sikerült homlokzattatarozása, a balatonfüredi volt Horváth-ház teljes felújítása (terv: id. Kotsis Iván), a jászberényi városi tanácsháza homlokzatfelújítása, a nyírbátori volt minorita kolostor folyamatban levő helyreállítása helytörténeti múzeum céljára. A műemlék-kastélyok tekintetében is •—amelyek jelenleg talán a legsúlyosabb megóvási problémát okozzák —tapasztalható némi előrehaladás. Néhány felhasználatlan vagy rosszul használt kastély megfelelő új gazdára talált, néhánynak helyreállítását eddigi használójuk elvégeztette. Legörvendetesebb talán a benczúrfalvi volt Benczúrkastély eredeti barokk szárnyának helyreállítása községi tanácsháza és társadalmi szervezetek otthona céljára. A munkát a községi tanács és a lakosság kezdeményezte, s az Országos Műemléki Felügyelőség anyagi támogatásával saját erejéből végezte el (terv: Abos Brúnó). Az abaújkéri volt Bárczay-kastély rokokó épületét, amely hosszú ideig terményraktár volt, a helybeli gyógypedagógiai intézet szerezte meg és állít tattá helyre. Művelődésügyi célra restaurálták a váchartyáni volt Rudnay-kastélyt, amelynek munkái nagyrészt el is készültek (terv: Solymossy Ott óné). A már korábban is megfelelő rendeltetésre használt kastélyok közül tatarozták a következőket: A fertődi volt Eszterházy-kastély középső szárnyát a Haydn-évre teljesen helyreállították. Bados Jenő ós az ÉM Győri Tervező Vállalat tervezői irányítása mellett az ÉM Győri Állami Építőipari Vállalat és alvállalkozói kiválóan végezték el az igényes belső és homlokzati munkákat. Á kastély technikumi szárnyában az elkorhadt fafödémek cseréjét készítették el. A gyöngyösi volt Orczy-kastély — amelybe a Mátra Múzeum, a járási könyvtár és az Országos Széchényi Könyvtár fiókja költözött—külső homlokzattatarozását jó kivitelben elvégezték. A tarnamérai becses barokk volt Almássy-kastélyt, amelyben ma általános iskola működik, a Heves megyei Tanács tataroztatta. Érdekes kettős tetőzetén megújították a tetőfedést, és homlokzatait felújították. Nógrád megyében az óvodának használt mohorai volt Vay-kastély homlokzatait tatarozták; sajnos nem megfelelő kivitelben. Jobban sikerült a tereskei volt Huszárkastély, ma általános iskola kitűnő klasszicista architektúrájának felújítása, a Felügyelőség anyagi támogatásával. A szécsényi műemlékbizottság kezdeményezésére és a Felügyelőség támogatásával fedték le a szécsényi kastély erődrendszeréhez tartozó két saroktornyot. A monoki volt Andrássy-kastély, most általános iskola tetőhelyreállítását és homlokzatvakolását a Borsod megyei Tanács végeztette el. Sajnos, a homlokzati munka sem műemléki szenpontból, sem az általános követelmények szempontjából nem kielégítő. Gyermekotthon céljára helyreállították a fóti volt Károlyi-kastély Ybl által átépített barokk épületét, a soponya—nagylángi klasszicista volt Zichy-kastélyt, és a dégi klasszicista volt Festetich-kastélyt (terv: Borsos László). A devecseri várkastélynak, amelyet a járási tanács és más szervek használnak, homlokzatait tatarozták. Sajnos, az 1880 körül elrontott, középkori eredetű, reneszánsz épületen nem végeztek előzetes feltárást; így — ha talán korábbi periódusok nyomait nem is tüntették el — a fröcskölt kivitelű és rossz színezésű vakolással évekre elrontották az épület külsejét. Végül megemlítjük, hogy az Országos Mííemléki Felügyelőség saját pénzügyi keretéből — állagvédelem céljából — a sályi volt Gorove-kastély, a tállyai volt Baloyh-kúria, a nagycenki volt Széchényi-kastély ós a váli volt Ürményikastély tető- és részben födémhelyreállításait végeztette el. Bár e munkák eredményeként az épületek állaga néhány évig biztosítottnak tekinthető, a helyreállítás nem érte el teljes célját, ti. azt, hogy ésszerű felhasználásra és teljes helyreállításra serkentse az illetékes szerveket. Félős, hogy az elvégzett munka és a ráfordított költség e továbbra is gazdátlan kastélyoknál kárba vész az őrizet és karbantartás hiányában. Még jó néhány elsőrendű fontosságú műemlék-kastélyunk •— így a pétervásárai, edelényi, kékedi, tarnaörsi, lovasberényi, gyömrői, seregélyesi, keszthelyi, nagyvázsonyi — felhasználásának és ezzel együtt helyreállításának kérdése nem dőlt el. Az egyre gyorsuló ütemű pusztulás a kormányzat mielőbbi hatékony intézkedését igényli, mert e kastélyok kérdésének megoldása •— részben pénzügyi okokból, részben olyan rendelkezések hiánya-