Magyar Műemlékvédelem 1959-1960 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 2. Budapest, 1964)

Jelentések - Sallay Marianne: Műemléki nyilvántartás - Voit Pál: Beszámoló az Országos Műemléki Felügyelőség távlati kutatási tervéhez kapcsolódó levéltári munkáról

MŰEMLÉKI NYILVÁNTARTÁS Az 1960-as év legnagyobb eredményének a Műemlékjegyzék megjelenését tekinthetjük. Az 1954. évi ideiglenes jegyzék, a Városképi vizsgálatok és az 1959. évi Távlati Terv alapján összeállított jegyzék, bár nem tekinthető véglegesnek és minden szempontból pontosnak, de a gyakorlati hatósági munka, a műemlékekkel kapcsolatos tudományos kutatás számára igen jelentős segédeszköz. Még az év első felében megtörtént e jegyzék szétküldése is. Nyilvántartásunk állandó javítása érdekében a Műemlékjegyzék folyamatos korrigálását megkezdtük. Célunk, hogy a helyszíni bejárások és a külső szervektől kapott jelentések alapján eszközölt módosításokat évenként kiadjuk. Ugyancsak a médt évben fejeződött be az Országos Műemléki Felügyelőség 1872-től meglevő irattári anyagának feldolgozása. Ezután méír folyamatosan vesszük nyilvántartásba a műemlékek helyreállításával, átalakításával stb. kapcsolatos iratokat. Sallay Marian ne BESZÁMOLÓ AZ ORSZÁGOS TÁVLATI KUTATÁSI TERVÉ H MUN: M Ű E M L É K1 F E L Ü G Y E L Ő S É G i Z KAP C S 0 LÓI) Ó L E V É LT Á R I L Á R Ó L Az Országos Műemléki Felügyelőség és a Művészettörténeti Dokumentációs Központ között I960 folyamán szerződés létesült a műemléki helyreállítások történeti dokumentációjának szélesebb kiépítése érdekében. Bár a kutatás eddig csupán két féléven át folyt — ami eredeti történeti források feltárása számára egész csekély időnek nevezhető —, máris jelentős részeredményekről számolhatunk be. A kutatókat az Országos Levéltár egy eddig nagyrészt kiadatlan, feldolgozatlan és alig rendszerezett gyűjteménycsoportja, a családi levéltárak felé irányítottuk. Reméltük ugyanis, hogy a családi levéltárak alig bolygatott anyagában található a műemléki építményekre, várakra, kastélyokra stb. vonatkozóan a legtöbb eddig ismeretlen építéstörténet! adat. Reméltük továbbá, hogy innen feleletet nyerhetünk számos munkaszervezeti, mestertagozódási, építéstechnikai kérdésre is. A családi levéltárak közül is azokat szemeltük ki, amelyek — az egykori birtoklás alapján — a most folyó, ill. a tízéves távlati terv alapján sorra kerülő műemléki helyreállításokhoz leginkább ígértek történeti forrásanyagot. A beérkezett regesztákból kiemeljük a Széchényi-család levéltárában felkutatott s a nagycenki Széchényikastélyra vonatkozó építéstörténeti adatokat és terveket. Az utóbbiak közül figyelemre méltó Franz Anion Pilgrani 241. kéj). Franz Anton Pilgram: A nagycenki kastély terve. 1750 körül (OL. Széchényi-család nagycenki levéltára)