Magyar Műemlékvédelem 1959-1960 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 2. Budapest, 1964)

Jelentések - Illés János – Szentesi Róza: Az Országos Műemléki Felügyelőség 1959-1960-ban végzett falkép-restaurálási munkáiról

emeleti nagytermének ablakai, valamint az Új utca 11. sz. alatti középkori zsinagóga gótikus ablakai kerültek helyreállításra. Mindkét esetben az eredeti ablakok in situ állapota és a feltárt számos töredék lehetővé tette a kiegészítések elkészítését. E kapcsolt motívuméi kőrácsok ííj adatokkal gazdagították Sopron középkorának építészettörténetét. XIII. századi építészetünknek egyik ékszere a sopronhorpácsi r. k. templom. A román kori pillérkötegek helyreállításánál az értelemzavaró hiányokat, a boltvállbefaragásokat és az elveszett oszlopokat pótoltuk az egységes megjelenés érdekében. Egyes hiányzó sarokoszlopok fejezeteit architektonikus tömeggel jeleztük; az eredeti felületeket megtisztítottuk a számos meszelés és olajfestés rétegtől. Szinte csak tisztítási munkával került helyreállításra a sümegi diákotthon (volt püspöki palota) rezi homokkőből készült, atlaszoktól tartott erkélyes kapuzata. A barokk szobrászati és architektonikus részek többszöri meszelés és olajfesték-mázolás rétegei a kapuzat esztétikai hatását erősen lerontották. Az egységes megjelenés érdekében a tisztítás után a faragványok színezett mésztejes konzerválást kaptak. Egy másik barokk kapuzatot — a székesfehérvári tanácsháza többszörösen átalakított, szobrokkal díszített kapuzatát — már nem lehetett csak tisztítással és kisebb javításokkal helyreállítani. A kapuzat XVIII. századi oszlopait és párkányait, valamint a XIX. században készült szobortartó postamenseket finom szemcséjű, agyagréteges homokkőből készítették el. E kövek kifagyásait, a nagyfokú hiányokat műkőszerű cementes vakolat felhordásával egyenlítették ki; ennek következtében a faragványok pusztulása fokozódott. A szabadon álló részeket — az erkély kor lát, az oszloplábazatok és postamensek, a kapukáva, valamint egy oszlopfő és szobor kivételével ki kellett váltani. A kapuzatot díszítő Justitia-szobor elpusztult. A díszes kapuzat egységes megjelenése érdekében ide új szobor került, amely nem a barokk szobor másolata, de tömegében, fény- és árnyjátékában a régi szobor hatását adja. Teljesen ki kellett váltani, új öntvényekkel pótolni a szentendrei görög keleti püspöki templom torony-helyreállításakor a Ii zónafejeket ós füzérdíszeket, amelyeknek laza struktúrájú mész-stukkó anyagát az időjárás viszontagságai nagymértékben elmállasztották. A helyreállítás során a színezett pillérfejeket és füzérdíszeket műkőből készítettük el, az eredeti formaképzés szerint. A jelentősebb rekonstrukciós munkák a visegrádi volt királyi palota feltárási munkáihoz kapc solódnak. Az 195.5. évi ásatások napfényre hozták egy Mátyás király korabeli vörös márvány falikút töredékeit. A falikút alépítményét — öt fekvő oroszlán — eredeti helyén tárta fel a kutatás, míg a felépítmény töredékeit — kúttal, címeres töredék, valamint oszlop- és párkánytöredékek föld és faltörmelék közül bontotta ki a régészeti feltárás. A jelentős leletanyag számbavételével egy időben megkezdődött az in situ maradványok és feltárt töredékek felmérése, a faragvány csoportok rendezése és összeillesztése, a rekonstrukciós munka. A rekonstrukciós rajzok és egy kisméretű, 1 : 5 léptékű gipszmodell elkészítése után tartott szakértekezlet — a faragványok értékességére és azoknak a tudományos kutatás részére való sértetlen megtartás kívánalmára tekintettel — egy a helyszínen felállítandó rekonstrukciós másolat elkészítését határozta el. A rekonstrukciós vörös márvány másolat kőfaragó- és szobrászmunkái 1959-ben készültek el, s ez évben került sor az elhelyezésre is. 1960-ban a visegrádi palota egy korábbi díszkútja, egy Anjou-királyok korabeli kéitház rekonstrukcióijának elkészítésével foglalkozott a csoport, elkészítve annak 1 : 5 léptékű gipszmod ellj ét. E kút ház maradványai Mátyás-kori falakba beépítetten maradtak meg számunkra. A reneszánsz kút alapozásából, a kápolnaterasz támfal-pilléralapozásából, a díszudvari kerengő falaiból, valamint a régebbi feltárások raktári anyagából nagy mennyiségű faragványt lehetett azonosítani. Ezen Anjou-korabeli kútház a díszudvar kerengőjéhez csatlakozva állott, amelyet a reneszánsz kéit készítésekor bontottak el. A nyolcszög alaprajzú kútház levéldíszes, háromnegyed oszlopokkal és vakmérművekkel díszített középpillérén helyezkednek el a vízköpő maszkok. A közóppillért oszlopkoszorú veszi körül, amelynek oszlopai a kútkávához kapcsolódnak és alátámasztják a baldachin íveit. Maga a helyreállítás a következő évek feladata lesz. Szakái Ernő AZ ORSZÁGOS MŰEMLÉKI FELÜGYELŐSÉG 1 959 — 1 960-B

AN VÉGZETT FALKÉP-RESTAURÁLÁSI MUNKÁIRÓL Az Országos Műemléki Felügyelőség két festőrestaurátorból és egy betanított segédmunkásból álló falképrestaurátor csoportja 1959 augusztusában alakult meg. Ez időtől kezdve 1960 végóig az alábbi munkákat végezte ez a csoport: 1959 augusztuséiban a budai egykori karmelita kolostor ebédlője copf stílű díszítőfestésének restaurálása fejeződött be. Ezt a munkát még a Képzőművészeti Alap restaurátorai készítették. 1959. augusztus 18. és 23. között Szentendrén a Görög utca 1. sz. ház utcai homlokzata festett, armírozást utánzó töredékének konzerválása készült. Az egri vár középkori kaputornyán napvilágra került Estei Hippolit püspök festett címere. A kép, finom színeivel és egyszerű, kontúrozó rajzával, egyedülálló festett emlékeink között. A négyosztású címert jobbról és balról egy-egy kiterjesztett szárnyú angyal tartja, fölötte főpapi kalap, bojtokkal. A címerkép középső része hiányzott, valamint alsó széle is. A festmény vakolatállaga annyira elmállott, hogy csak az alapozó, csontkeménységű mészréteg tartotta össze. A törmelék, ami az üregekben összegyűlt, helyenként erősen kipúposította a képet, és súlyával a laza részek lezuhanását okozhatta volna. Ennek megakadályozására ideiglenes vakolat konzolokat raktunk fel e veszélyeztetett részeken, s csak ezután történhetett a vakolat és kőfal közötti törmelék eltávolítása. A megtalált, illetve feltárt képvakolat és a kőfalazat között 1—2 om-nyi hézagot kellett törmeléktől kitisztítani ós a vakolat visszaragasztása céljából mészkazeinnel megtölteni. A képvakolat-rétegen körülbelül 1 mm vastagságéi mészréteg van. Erre festették a képet, mésztejbe kevert festékkel. E finom, pasztellesen porlókony festékréteget báriumhidroxiddal rögzítettük. A kisebb hiányokat a kép szintjéig történő vakolatkiegészítésen, a nagyobbakat 3—4 mm-rel mélyebben vakolt felületen rekonstruálva végeztük el. A rekonstrukció a meglevő és ismétlődő képrészletek alapján történt. Ezt a restaurálást 1959. augusztus 25-től november 18-ig készítettük. Ugyanekkor történt, ennek a munkának egyik szünetében, a verpeléti r. k. plébániatemplom déli oldalhomlokzatán talált festett töredékek ideiglenes konzerválása is. Itt kőkeretezésű román nyílásol<ban csúcsíves, lőrésszerű gótikus ablakok kerültek elő. Ezek káváiban aránylag épen maradt, indás, mészfestésű ornamentum látható; fehér alapon kék, illetve kék alapon fehér színekkel festve. Az időjárás hidegre fordulása miatt nem volt tanácsos nagyobb mennyiségű konzerválóanyag befecskendezése, ezért itt csak ideiglenes rögzítés, állagmegóvás történt. 1959. november 26-án a Felsődörgicsén helyreállított középkori templom szentély- és hajófalán talált festett, középkori vakolatrészek ideiglenes megerősítését, november 27. és december 2. között pedig a sümegi volt püspöki palota középrizalitján talált festett ornamentális ós szövegtöredékek feltárását és konzerválását végeztük. A nagyvázsonyi Szent István-templom restaurálásakor, a középkori vakolat felületeinek feltárása közben, a hajó