Magyar Műemlékvédelem 1959-1960 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 2. Budapest, 1964)

Tanulmányok - Voit Pál: Az egri extrinitárius templom

tósót. 1771-től 1786-ig vezetett munkanaplói a kerecsendi, az egerbaktai, a demjéni, a felsőtárkányi segedelemvölgyi kolostor, a felnémeti templom ós a kápolnai templom építéséről és sok egyéb, püspöki gazdasági építmény kivitelezéséről szólnak. Önállóan építi a kerecsendi templomot, számos egri háznak tervezője. 1775-ben a püspöki palota ,,lusztházát" építi, amelynek mennyezetét Kracker díszíti freskóival. A tiszaabádi templom s az 1775-ben elkezdett kiskörei templom építését és tervezését is ő végzi. 1786-ban elkészíti a gyöngyösi megyeháza hét tervét, amelyet a Helytartótanács hagy jóvá. 1788-ban Felsőtárkányon, Tiszanánán s Kápolnán mint tervező és vállalkozó dolgozik. Elkészíti a Nagytállya és Maklár között levő Eger vize szabályozási tervét. Eösz prefektus egri házénak három szignált terve, a tiszahalászi templom tervrajza és a sarudi r. k. templom alaprajza jelzik tervezői tevékenységének egy-egy állomását. 1792-ből való a gyöngyöspüspöki oldaloltár terve. Ugyanezen évben támadás éri egy torony terv plagizálása miatt. A vizsgálat, amely Belidor és Schreiber VI. könyvét hozza fel példának, nem talál bizonyítékot a plágiumra. 1795ben Povolny Jánossal együtt a város elsőosztályú kőművesmesterónok minősíti. O készíti a füzesabonyi, Carlone által átépített templom bővítési terveit, valamint a makiári templom tervét is. Dolgozik a volt jezsuita kollégium tervein 1801-ben, és a megye számára 1803-ban. Fellner Jakab halála után Eszterházy ő vele tölti be a püspöki építészi állást. A monumentális későbarokk, helyesebben koraklasszicista építészeti stílus egyik jelentős és önálló egyénisége volt. 60 OL. 1785. márc. 6. Baranyai Bélánó adata. 61 OL.Helytartótanács.Dep.Éccl.Oecon.Bon. 1796.432. 62 Zwenger József, idősebb Zwenger Józsefnek, a líceum egyik pallérjának fia. 1793-ban teszi le a kőművesmesteri mestervizsgát. 1795 után az adóösszeírás mint két segéddel dolgozó mestert említi. 1827-ben már hatvan segéddel dolgozik és a belvárosban lakik. Az adóösszeírásokban 1834-ig szerepel. A város 1795-ben harmadosztályú kőművesmesterként minősíti, bér 1793-ban az egri kőműves, kőfaragó ós ács céh céhmestere volt. 1832-ben háza ós négy szőlője van. •— 1793-ban a plébániaházzal szomszédos városfalat építi fel. 1796-ban részt vesz az extrinitárius templom becslésénél. Ugyanezen évben a Foglárépületen ós a volt jezsuita kolostoron dolgozik. 1802-ben a minorita rendház új ebédlőjét, majd több polgárházat épít. 1806 körül kezd bekapcsolódni az érsekség és a káptalan gazdasági vonatkozású építkezéseibe, s Francz József halála után az egyik legtöbbet foglalkoztatott egri kőművesmester. Malmokat, csűröket, vadászházakat, magtárakat tervez. 1806-ban a szikszói kápolna és kastély terveit készíti el, 1810 körül pedig az egri várbeli kápolna kialakítási tervét. Utóbbi a középkori püspöki palota alaprajzát is megőrizte. Ugyanebben az időben készíti a felsőtárkányi érseki kerti ház szép terveit, majd több kőhíd, kallómalom, vízimalom és egri polgárház tervét. 1813-ban építi a recski klasszicista plébániaházat, és 1817-ben a mezőszemerei templomot. 1815-ben terveket készít az érseki palota alsó traktusának átalakítására. Ugyanezen évben hidat épít a városi alsómalomnál; előző évben a Farkasvölgyben és az Oroszlán vendéglő melletti ún. Barátok hídját építi. 1821-ben a kisnánai plébániaházat tervezi, és 1825-ben az Erdőtelek melletti Hányi puszta kápolnáját emeli. Ekkor dolgozik az egri városháza új helyiségein is. 1828-ban az egri „Szépítő Commissió" tagja Szarvas Ferenc egri építőmesterrel és Joó János egri rajztanárral együtt. 1830-ban az egri trinitárius templom rendbehozásánál működik közre. Ugyanezen évben emeli az arlói plébániaházat és a mikófalvai r. k. templomot. Elkészíti az érseki palota átépítési terveit és költségvetését. Ezek szerint 1832-ben felépíti az egri érseki palota déli szárnyát, előkelő klasszicizáló-empire stílusban. Ugyanez évben Egerfarmoson templombővítést végez, és Egercsehiben felépíti a plébániaházat. Az egercsehi templom javítási és bővítési munkái 1818 és 1830 között folynak. 1836-ban a dorogházi plébánia terveivel is elkészül. Meghalt 1837. május 29-én, 75 éves korában. 83 OL. Térképtár. Helytartótanács. Div. 8—76 (1). 1796. Színezett tusrajz. Mérete 90 x 56 cm. A földszint alaprajza a templom körvonalával, valamint az udvar és az ott létesítendő melléképületek, a veteményeskert, az azt hosszirányban osztó rij fallal. Mellette a páros pilléreken nyugvó új raktárépület. A veteményeskert térségébe a kolostor emeleti alaprajza került; fönt pedig az épület A—B metszete. A terv a földszinten nagyobb átalakítást jelez: a belső refektórium megszüntetésével a konyhát két nagy kenyérsütő kemencével látják el. 64 Egri Érs. Egyh. Ltár. Archívum Vetus. Nro 12. 1800. 65 Uo. 66 Eger. Ferencesek História Domusa. 1805. Egri Áll. Ltár. 67 Uo. — Fallenbüchl i. m. 133. 68 Egri Áll. Ltár. Eger város iratai. 1807. 1268. 69 Uo. 1053/1816. Povolny Ferenc egri építőmestert — Povolny János fiát — végrehajtással fenyegetik, mert a „trinitárius-raktárház" tetejének javítására, illetve építési anyagok beszerzésére 1974 forintot vett fel előlegként, de elszámolását nem nyújtotta be. 70 Voit P., Az egri főszékesegyház. Eger 1934, 1—104. 71 Egri Érs. Egyh. Ltár. Archívum Vetus. Nro 12. 1830. Az Egerben tartózkodó olasz kőművesek halogatják a munka megkezdését; ezért azt Zwenger Józsefre bízzák. Zwenger négy hét leforgása alatt a feladatot teljesíti. 72 Voit i. m. 98—99. 73 QerőL. Eger című könyvében (1954, 35. old. 20. ábra) ezt a példányt közli. 74 Streimmelwöger (Strömmelvóger, Stremmelvéger) Mihály egri kőművesmester. 1839-ben az egri kőműves, kőfaragó és ács céh céhmestere. Az egri adóösszeírásokban 1834-től szerepel. 1847-ben a város IV. negyedének 4. fertályában saját házában lakik. Meghalt 1871. szeptember 30-án, 74 éves korában. Az egri klasszicista építészet egyik legtöbbet foglalkoztatott, legjelentékenyebb alakja, akit az érseki és a káptalani építkezési munkáknál Zwenger József utódjának tekinthetünk. — Már 1830-ban elkészíti az érseki palota keleti szárnyának tervét és átépítési költségvetését. 1837-ben terveket készít a dorogházi és a nagybátonyi templomokhoz, s a lebontott Hatvani kapu köveiből emelendő harangozóház tervét is ekkor készíti. 1838—39-ben a trinitárius templom klaszszicista stílű átalakítását tervezi. Ugyanezen évben a nagyfügodi plóbániaház terveit, az arlói templom javítását vizsgálja felül. 1840 körül készíti a károly városi iskola tervét, amely 1843-ban valósul meg. Ugyanezen évben emeli a hatvani hóstyán a „Három Farkas oskola" épületét; átalakítja a Joó János-féle egri városi rajziskolát is. Ugyancsak 1843-ban tervezi ós építi a szarvaskői klasszicista templomot. Ekkor emelik az érseki palota már említett keleti szárnyát. További terveket készít a borsodnádasdi templom átalakításához, az érseki gyümölcsélesztő házhoz és más kerti épületekhez. Az érseki palota déli szárnyát 1847-ben fejezi be. Ugyanekkor dolgozik az érseki fürdő berendezésén is. 75 Egri Érs. Gazd. Ltár. Tervek. II. 18/a. Ichonographie des Kk. Haupt. Verpflegs Magazin Amtes in Erlau. Hat keresztmetszet, emeleti alaprajz. Színes tusrajz. Mérete 46 X 58 cm. Felirat: „Riess oberen Stockwerke der Kk. Erlauer Haupt-verpfleges Amts Gebäuden". — I18/b. Felirat: ua. Földszinti alaprajz. Mérete 43 X 55 cm. Hátlapján: „Trinitárius rossz templom átalakítási terve 1847. Streimmelwöger". —• II. 18/c. Felirat: ua. Földszint alap- és térrajza. Mérete 52 x 68 cm. Tusrajz. Hátlapján: „Trinitárius laktanya, Rossz templom". — II. 18/d. Felirat fönt ua.; az ábrázolás azonos a II. 18./aval. Színes tus. Mérete 41 X 55 cm. Felirat lent: ,,

Architect. Riess vom oberen Stockwerke der Kk. Erlauer Haupt-Vcrpflegsamts-Gebeude". —

II. 18/e. A templomhomlokzat és a rizalit alaprajza. Lépték nélkül. Aláírás: „Mich. Streimmelwöger Baumeister". Hátlapján: „Ecel. Trinit. Agr." 76 Benkovits Mihály egri kőfaragó. Feltehetően Benkovits János kőfaragó fia. Egerben 1830-ban az érseki palota átépítésekor szerepel. 1837-ben a megyeházához, 1838—39-ben a megyei börtön emeletráépítéséhez farag köveket. 1839—1840-ben a megyeháza nyugati szárnyának kiépítésénél dolgozik. 1838 és 1840 között szállítja az egri főszékesegyház Szent Péter- és Pál-szobrainak