Magyar Műemlékvédelem 1959-1960 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 2. Budapest, 1964)

Tanulmányok - Voit Pál: Az egri extrinitárius templom

ben kilépő párkányfejezetei fokozzák a felületek lüktető remegését. A fejezetek befordított kagylódíszei éppoly egyéniek, mint a vezérpárkány fölött ülő, alsó szakaszukban kihasasodó hevederbázisok. A főoltár volutás architektúráját a két oldalt nyitott ovális ablak, valamint a vezérpárkány fölött elhelyezett többi hasonló vagy hegedű idomú ablak a boltozatokat, ill. a boltozatokon tervezett freskókat fényözönnel borította volna el. E belsőtér szerkezete, művészi összhatása, részletei és elsősorban az alaprajz Kilian Ignaz Dientzenhofer 1741 előtt épített prágai Szent Katalin-templomának hasonló kialakítását, művészi elveit pontról pontra követi. A templom és a kolostor alaprajzi sémáját Dientzenhofer Unter-Rotschowban (Dőlni Rocov) 1746-ban épült ágostonrendi remeteségében ismerjük föl, míg a csonka egri homlokzat Dientzenhofer karlsbadi (Karlovy Vary) Mária Magdolna-templomához igazodik (1732—36). Ezen s más analógiák és a mester egyéb magyarországi műveinek bemutatása az egri extrinitárius templom mesterkérdésének megoldásához vezetett.

79 Az Országos Műemléki Felügyelőség a fentebbi értékelés tudatában a templom állagmegóvási munkálatait 1958-ban megindította. Ennek során Perge Sándor (IPARTERV, Rácz György csoportja) elkészítette a tetőzet ácsterveit, s a Felügyelőség műemléki palával alakította a héjazatot. A templomtérben az Iparművészeti Múzeum már Egerbe szállított vasgyűjteményéből Országos Fassola Vasmúzeumot óhajtottak létesíteni. A terv azonban nem valósult meg. 1960-ban Bakó Ferenc egri múzeumigazgató javaslatára a városi tanács elfogadta a templom előadóteremmé való alakításának gondolatát. A korszerű átalakítási terveket Hofer Miklós (KÖZTI) készítette, a helyreállítást a Felügyelőség egri építésvezetősége (Fuksz Nándor) kivitelezte Détshy Mihály művezetési irányítása mellett. Az egri Gárdonyi Géza Színház — átépítésének időszaka alatt — teljes egészében az extrinitárius templomban fog működni. Később az épület — mint annak kamaraszínháza — kórusok, balettek, nagyzenekari művek és modern felfogásban rendezett operák bemutatására alkalmas előadó-, ill. hangversenyterem gyanánt szolgálja majd kulturális életünket. így válik az eddig úgyszólván ismeretlen műemlék Eger egyik látványosságává, így jut számára végre méltó szerep és korszerű rendeltetés. Voit Pál 240. kép. Az egri trinitáriusok templomának terve nyomán készült XVIII. századi metszet a kéttornyos homlokzattal