Magyar Műemlékvédelem 1959-1960 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 2. Budapest, 1964)

Tanulmányok - Voit Pál: Az egri extrinitárius templom

JEGYZETEK *Egri Érs. és Főkápt. Gazd. Ltár. Tervtár. II. 17/b. Az egri levéltárakban levő anyag általában Soós Imre, az Országos Levéltári anyag általában Baranyai Béláné és Pataki V. János kutatásai alapján a Magyar Tudományos Akadémia Topográfiai Munkaközössége keretében gyűlt össze. Felhasználásuk alkalmával nevezetteknek ezúton mondunk köszönetet. — OL. Helytartótanács. Dep. Nro 76. 1796. Ilyen ruhamaradvényokba öltözötten találta meg az 1961. évi munkálatok során Kovács Béla annak a trinitárius szerzetesnek maradványait, akit az északi mellékhajó padlószintje alatti sírba temettek el. 2 Fallenbüchl F., A rab váltó trinitárius szerzetesek Magyarországon. Bp. 1940, 14—15. E mű számos, a rendre és az egri trinitáriusokra vonatkozó adatát használjuk föl. 3 Fallenbüchl i. m. 127. 4 Egri Érs. Egyh. Ltár. Archívum Vetus. Nro 12. 5 Uo. és OL. Acta Ecel. Ord. et Mon. Fasc. 272. 164— 173. Az egri trinitáriusok okmányainak másolatkönyve. 1744. 6 Kozák K., Háromszögalaprajzú, XVIII. századi épületek Magyarországon. Műemlékvédelem (1959) 3. sz. 142—-148. — Az, hogy a ma álló templom helyén már a XVni. század első felében állott volna valamilyen szükségtemplom, amely a korábban épített kolostor szomszédságában volt, az utóbb végzett helyreállítási és földmunkák során nem igazolódott, ós ennek okmányszerű nyoma sincsen. Az egyetlen zavart keltő adat Bél Mátyás 1730 körül készített leírása, amely szerint: „Alterum, quod idem [Erdődy] erexit ornamentum Civitatis est extra urbem, ante portám Hatvaniensem quadringentis fere passibus a priori templo (S. Michaelis) dissitum in meridem. Id templum est SS. Trinitatis, amoeno colle, una cum claustro eiusdem ordinis quod Trinitariorum audit, eo fine excitatum, ut ex hic [?] daretur occasio, Christianos in Turcica captivitate squalentes eliberandi. Eorum nonnulli 1721 introducti, templum et monasterium Quotidie aliis super alios accessibus, aedif icare continuet et äuget vir munif icentissimus..." (Lásd: Bél, Mathiae, Notitiae Comitatus Hevesiensis anno 1725—1730. Országos Széchényi Könyvtár Kézirattára. Fol. Lat. 3376. De civitatis Agr. fol. 22. v. Az adatra Détshy Mihály volt szíves figyelmünket felhívni.) Az idézetnek a Hatvani kapu előtti Trinitás kápolnára kell vonatkoznia, amely — a Szent Mihály-templomhoz, a székesegyház viszonyítva -— szintén dombon állott. Egy 1732-ben készült összeírás szerint a „trinjtáriusoknak csak egy szűkös kápolnájuk van" (Egri Érs. Egyh. Ltár. Archívum Vetus. Nro 934). Bél abban téved, hogy a rendházat és az ekkor álló Trinitás kápolnát földrajzilag összekapcsolja, holott a kápolna mellett csupán az első időben lehetett a szerzeteseknek valamiféle szállása. A Trinitás kápolna fontos építéstörtóneti adata az az 1710-ből való szerződós, amely egyben az építkezés előrehaladtáról is tanúskodik. Ugyanis 1710. augusztus 24-én írja alá Telekesy egri püspök „dátum in curia Nostra eppali Agriensi" megállapodását Acz József egri ácsmesterrel „az hatvani kapu előtt való szentháromság tisztességére fölépített kápolnának béfödése iránt, kinek is lószen flor. Rhen. Nr. 50, buza kila 5 ós két küsó. Melyért ő is tartozik, midőn ahhoz szükséges fát ujontábul az erdőn kifaragnák ós illendőképpen annak födelét (az tornyát most elhagyván) elvégezni." Az irat mellett fekszik Hofner Menyhért egri lakatos számlája 1712ből, aki „az hatvani kapunál levő kápolnához három vasrostélyokat csinálván" (Egri Érs. Gazd. Ltár. Számad. mell. 1710). A kápolna elbontására is pontos adatunk van. Az egri temetők 1779. évi összeírása említi, hogy „volt egy temető a Hatvani-hóstyán a Szentháromságkápolna mellett, a város beépített belterületén. Ez ismeretlen időben létesült, de 1771-ben megszüntették s a kápolnát is lebontották, mert a külterületen levő Hatvani-temető alkalmasabbnak bizonyult a hullák elföldelésére." (Eger város iratai. 1785. 257. LXXH/a.) A temető helyét a Hadilevéltárban őrzött s Eger külvárosait ábrázoló térkép mutatja (Hadtört. Int. Térképtár G. Z. h. 155. 1764). 7 Lásd: 5. jegyzet. 8 Fallenbüchl i. m. 25. 9 OL. Acta Ecel. Ord. et. Mon. Trinit. Agr. 10 Michael (Michl, Mihel, Képíró) József Erdődy és Barkóczy korának legnevesebb egri festője. Született Schwazban (Tirol), 1731-ben. Már mint egri piktor, feleségül veszi Joseph Reggius bécsi festő leányát. Az egri adóösszeírásokban 1733-tól 1761-ig szerepel. 1741 előtt nincstelen zsellér, majd a város IV. negyedének 4. fertályában háza és szőlője van. 1756-tól pedig egri szenátor. 1732-től részt vesz a püspöki rezidencia aranyozási és festési munkálataiban, 1732-ben a kerecsendi, 1738ban az egri jezsuita templom aranyozási munkáin dolgozik. 1742-ben megfesti a városháza számára Mária Terézia arcképét, majd 1746-ban ugyanoda Telekesy István, Erdődy Gábor és „Őfelsége hercegeinek" képét. 1747-ben a hatvani temető kápolnájának keresztjét festi. 1754-ben a szervita templom Szent Fülöp-képét készíti el, és ott egész 1757-ig különböző munkákat végez. 1757ben Glaser orvos képgyűjteményének becsüse. 1759-től 1761-ig a felsőtárkányi Fourcontrasti-kastélyban fest, majd ugyanott a segedelemvölgyi kolostor alsó kápolnájának felszerelését aranvozza. 11 OL. Acta Ecel. Ord. f. 271. 89—95. 12 Egri Érs. Egyh. Ltár. Archívum Vetus. Nro 12. 1748. 13 Egri Városi Tanács jegyzőkönyvei. 1748. 78. old. 14 OL. Acta Ecel. Ord. et. Mon. Trinit. Agr. 15 Egri Áll. Ltár. Heves vm. közgyűlési jegyzőkönyve. 1751. 594. old. 16 OL. Kincst. Ltár. 1757. szept. 19. et Reg. fol. 69. 17 Egri Áll. Ltár. Közigazgatási iratok. 1760. Nro 136. 18 Fallenbüchl i. m. 133. 19 Egri Áll. Ltár. Közigazgatási iratok. 1763. Nro 220. 20 OL. Kincst. Ltár. 1764. Reg. fol. 351. 2. 21 Egri Érs. Egyh. Ltár. Archívum Vetus. Nro 12. 1767. 22 OL. Kam. Acta Ecel. Ord. f. 271. 87. 1766. dec. 4. Agriae „inputato pretio chiocholadae". 23 A leletre Kozák Károly hívta fel figyelmünket. 24 Pataki V. János közlése. OL. Kam. Acta Ecel. Ord. f. 271. 54. 25 Voit P., Tervek, mesterek és a mű. Művészettörténeti Értesítő (1960) 265—279. 26 OL. Kam. Acta Ecel. Ord. f. 271. 75—76. 27 Entz Géza szíves közlése szerint a II. József által feloszlatott rend kolostorában létesíti Batthyány egri nagyprépost •— már mint gyulafehérvári püspök — a Batthyaneumot. 28 OL. Kam. Acta Ecel. Ord. f. 271. 78—80. 29 OL. Helytartótanács. Inventarien der in Hungarn . . . aufgelassanen Klöster. A. 2768. 170—171 (1—190). — A szerződés szövege a következő: „Meg egyező accorda Mellyek egy részit Tzdő Pater Quirinus a S. Josepho Egri sz. Háromság Szerzetiből való / de redemptione Captivorum / érdemes Ministerével, más részit Egri képiró Vittman Jánosai Isten eő. Sz. fölsége dicsőségére illyesmi all. concludáltatott, és végső egyezés tétetett i'igy mint 1° Kötelezi magát fönt említett Kép iró ezen contractusnak erejével az templomban fel állított Sz. Kereszt Oltárát minden tehetsége és iparkodása szerint tisztán jó Aranyasbe foglalni és quidem Az Tabernaeulumot belőrűl, az ajtócskával együtt ékessen meg festeni, és arany Csillagokkal ki ókeseteni, kivürűl pedig átallyába feir Színnel planirozni, ugye hasonló képpen köbül ki faragott Statuacskákat, az . . . tio figurákat ós Tabernaculum ajtócskáját átallyába meg aranyozni Item az hat Oltárra tartozandó Gyertatartókat az aló lévő Fundamentomaikat homályossan, az Czirádakat pedig fényesen meg ezüstösni három Canon tabellákkal együtt