Magyar Műemlékvédelem 1959-1960 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 2. Budapest, 1964)

Tanulmányok - Voit Pál: Az egri extrinitárius templom

222. kép. Z

wenger József: A/. egri <>xt rinilárius kolostor katonai raktárrá alakításának terve. 1790 (Földszint az udvari épületekkel, az emelet alaprajza, az észak-déli metszet az udvari homlokzattal) vármegye urai, jobbágyaikkal, szállíttassák az építkezés színhelyére.

17 A templom további építkezését, ill. annak berendezését Barkóczy Ferenc egri püspök bőkezűen támogatta. A leírások szerint főoltára igen díszes volt (decorationem prestinatans). A mellékoltárok közül — trinitárius szokás szerint — az egyiket a Szent Kereszt, a másikat Szent József tiszteletére szentelték. A hat mellékoltár felállítása azonban csak fokozatosan történt. Tudjuk, hogy az egyik mellékoltár még 1784-ben sem volt készen.

18 A szorgos berendező tevékenység közepette azonban balsors sújtotta a templomot. Az egri ferencesek História Domusában olvassuk, hogy 1763. október 23-án a trinitáriusok egri temploma és rendháza leégett. Egy diák tűzcsóvákkal lövöldözött ott, és tüzes nyilainak egyike a tetőzetet felgyújtotta. Az egri rendház feje azonnal bejelenti a vármegyének, hogy templomuk és konventjük tetőzetét a tűzvész elpusztította, oly annyira, hogy a puszta falakon kívül semmi sem maradt. Segély gyanánt a vármegye 600 darab tetőgerenda szállítását ajánlotta fel.

19 A szerzetesek többek között a Helytartótanácshoz fordulnak segélyért. Utóbbi 1764. október 24-én a Kamara véleményes javaslatát kéri: minő segély volna engedélyezhető az egri trinitáriusok számára.

20 Az elemi csapás a rend életére is kihatott: a szerzetesek létszáma