Magyar Műemlékvédelem 1959-1960 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 2. Budapest, 1964)

Tanulmányok - Voit Pál: Az egri extrinitárius templom

1763 és 1766 között annyira megcsappant, hogy konvent jellegüket is elvesztették. ] 767-ben Eszterházy Károly püspök kérdésére azt felelik, hogy már ismét tizenegy páter és öt laikus fráter van a rendházban.

21 Az újjáépítés is ezen idő körül indult meg nagyobb ütemben. Feltevésünket Hubert Mátyás 1766 végén kelt nyugtája igazolja. Hubert a kistállyai téglagyárból szállított 45 Ft 33 kr-t kitevő tégla ára fejében ennek megfelelő értékű csokoládét kap az egri trinitáriusoktól. Utóbbi adat azt is bizonyítja, hogy mivel ebben az időben már nem foglalkozhatnak török rabságban sínylődő híveik kiszabadításával — a Kelettel kiépített egykor pietikus kapcsolataikat az üzletileg jobban kamatoztatható gyarmatáru kereskedésre használták fel.

22 Az újjáépítés tanúiként idézhetjük a jelenlegi helyreállítás alkalmával előkerült pénzleleteket is. Ügy látszik, hogy a templom boltozatain is volt helyreállítani való, s vagy ekkor, vagy a tetőszék helyreállítása alkalmával került a boltárkok törmelékanyaga közé két bronzpénz: az egyik 1762, a másik 1765. évi veret. Előbbi krajcár, Lotharingiai Ferenc, utóbbi poltura, a trónoló Madonna, ill. 224. kép. Streimmehvöger Mihály: Az egri extrinitárius templom klasszicista kiépítésének homlokzati terve és alaprajzi részlete. 1838 — 39 225. kép. Streimmelwöger Mihály: Az egri extrinitárius templom és kolostor felvételi rajza. 1838 — 39 (A földszint alaprajza, a fundus térrajza a melléképületeikkel) 223. kép. Ismeretlen szerző: Az egri extrinitárius templom szerzetesi kriptájának alap- és metszetrajza. XVIII. század vége