Magyar Műemlékvédelem 1959-1960 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 2. Budapest, 1964)
Tanulmányok - Rozványiné Tombor Ilona: A személyi templom
185. kép. A milbaehi templom alaprajza (V. MencI alapján) 186. kép. A loucimi templom alaprajza (V. Menel alapján) nál; a hajó hossza pedig a torony kétszeres hosszánál kevesebb, tehát aránylag rövid. Neszmély templomának alaprajzi elrendezése, a torony és hajó alaprajzát tekintve, a XV. századinál korábbi keltezést is lehetővé tenne, azonban a helyreállítás és ezzel kapcsolatos kutatás nem terjedt ki az egész épületre, így az eredeti alaprajzot nem áll módunkban tisztázni. Ellentétben az idézett 1921. évi jelentéssel, amely az épület egyedüli műér tekét ,,XIV. századból való" szentélyében látta, az Országos Műemléki Felügyelőség a tornyot tartotta értékesebbnek, és annak helyreállításához nyújtott szakértői segítséget 1960-ban. Ä szentély támpillérei egyébként tipikus XV. századi építmények. Történeti adataink segítségével és a szájhagyomány óvatos bevonásával kíséreljük meg a templom építéstörténetének összefoglalását. A szájhagyomány az 1860-as években ,,római maradványnak" tartotta a református templomot. 14 Ezt csak azért hozzuk fel, mert a vidék valóban római nyomokra települt, és a református templom kertjében levő domborműves római kőtábla — áldozati jelenet nyomaival — bizonyára nem messziről került ide. 15 Idézzük továbbá Fényes Eleket, aki ezt írja: ,,A ref. templom szájhagyomány szerint még sz. István idejében épült és csakugyan építésmódja is XI—Xll-dik századra mutat." 10 Fényes Elek statisztikus és földrajztudós volt, nem építész vagy régész. Tévedését más régebbi szerzők is átvették. Csak azért kellett említeni, hogy a templom régisége körüli mendemonda ismerete teljes legyen. Első hiteles történeti adatunkban, a XIV. század elejéről való pápai tizedjegyzékben „Nezmel" a budai főesperesség plébániái között szerepel. 17 A szájhagyomány azt is mondja, hogy a különálló tornyot és a szentélyt, amely eredetileg kápolna volt, „a reformáció idején" összekötötték. 18 Itt a reformáció idején azt az időpontot kell értenünk, amikor a község református lett. Erről pontos adatunk nincs. A templom fennmaradt felszerelésének évszámaiból a XVII. század első felére tehetjük ezt az időpontot. 1633-ból való harangja bizonyára már református templomban függött. Annál inkább hihetjük ezt, mert a reformáció térhódítása következtében 1634-ben Komárom megyében csak hat községben volt katolikus plébános, Nesz mély pedig nincs e felsorolt falvak között. 19 A községnek, amely 1552-ben az elpusztult helyek között szerepel, 1646-ban már pecsétje volt „Sigillum civitatis nostrae 1646 Neszmél" körirattal. 20 1649-ből való kelyhének patenáján a következő köriratot olvassuk: „ISTENHEZ VALÓ BUZGOSÁGOMBAN ÉN VÁRADI EÖTVÖS JÁNOS ADTAM: A NESMELI ECLEZIANAK CHRISTUS URUNK SZÜLETÉSE UTÁN 1649 ÁPRILIS." Ekkor tehát már kétségtelenül készen állt a református templom. Fényes Elek adatai között építészettörténeti szempontból a legfontosabb az a közlés, hogy 1787-ben „a mohácsi vész óta csonka tornyot" fel akarván építeni, romladozó