Magyar Műemlékvédelem 1959-1960 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 2. Budapest, 1964)

Tanulmányok - Rozványiné Tombor Ilona: A személyi templom

182. kép. A torony délnyugati nézete kében félköríves nyílás — befalazták. Sztehló rajzán még nyitott. A torony alsó részében levő lőrés-ablakok befelé töleséresen szélesednek, aljuk könyöklőszerű kiképzésű. A szentélyben, még élő szájhagyomány szerint, századunk elején falkép volt, mielőtt a szószéket ide helyezték volna. Állítólag török harcosokat ábrázolt, akik egy kibontott hajú nőt üldöztek. Az 1952. évi szakértői vizsgálat nem talált freskónyomokat a vakolat alatt. Sem Rómer, sem a későbbi vizsgálók nem említenek falképeket. Ugy látszik, vakolat alatt voltak 1931-ig, amikor is teljesen leverték a vakolatot. A templom régi felszerelése értékes. Néhány évszámos darab egyúttal építéstörténeti jelentőségű: így 1633-ból való harangja, 1649-ből és 1694-ből származó edényei. Az épület egyszerű alaprajzának egyik jellegzetessége a hajó rövidsége a megnyújtott szentélyhez viszonyítva. Korompay György Cegőtelke, Gyulakuta, Sajószentpéter, Székelydálya és Zabola templomaival hasonlítja össze, amelyeknél szintén kéttagú szentélynégyszöget találunk.

11 Érdekesebb azonban a torony és a hajó aránya (a torony 7 X 6,3 m, a hajó 13 X 9,70 m). Václav Mencínek a szlovákiai román kori építészetet tárgyaló könyvében több hasonló arányú, XIII. századi templom-alaprajzot találunk.

12 Az 1400-as évek cseh építészetében is akad hasonló példa.

13 A felhozott épületeknél a homlokzat előtt álló torony széles, vastag falú, alig keskenyebb a hajó183. kép. A torony egyik ablaka 184. kép. Konzoltöredék a neszmélyi templomból (Tatai Múzeum)