Magyar Műemlékvédelem 1959-1960 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 2. Budapest, 1964)

Tanulmányok - Kozák Károly: A lovászpatonai evangélikus templom feltárása és helyreállítása

151. kép. A zalaszántói r. k. templom románkori ablakai kapott. A torony a bejárat felett feltárt felirattal, a felső szinten kibontott ablaknyílásokkal, valamint a csúcsára helyezett, vasrudakból készített kereszttel gazdagodott. A torony aljában meghagyott régi vakolatfoltok — a boltozat válla tájékán előkerült szegélydísz maradványaival —, a bejárat esetlen, egyszerű, vakolt csúcsívei, a hajóba vezető bejárat letisztított, gótikus kőkerete és évszázadokon át lekoptatott, kijavított küszöbköve a templom középkori történetét sugározza. A karzaton az orgona mögött egy gótikus ajtó vezet a toronyba. Az orgona mellől jól látható a helyreállítás során a diadalív fölött előkerült, a famenynyezet alatt körbefutó szegélydísz, valamint az 1711-ben végzett munkákat megörökítő, évszámos felirat. A feltárási és helyreállítási munka tárgyalása után megkíséreljük felvázolni a templom építéstörténetét, amely a falu történetének fontos részét alkotja majd. A templom körül végzett tereprendezés során előkerült római téglatöredékek arra utalnak, hogy a templom helyén, vagy annak közelében, római épület állhatott. Lehet, hogy a toronynál előkerült ismeretlen rendeltetésű falmaradványok egyszer majd kapcsolatba hozhatók azzal. A községről az eddig ismert legrégibb említés 1253-ból származik (,,... villa potana . . .").

14 Bár itt nem történik említés a falu templomáról, a kutatás eredményei alapján arra gondolunk, hogy a fent jelzett időben már állt a feltárás során megtalált, a mainál jóval kisebb templom. Erre utal a déli homlokzat nyugati felében előkerült három, félköríves román kori ablak és az alattuk feltárt, csaknem azonos tengely osztású, három kisméretű gótikus ablak kapcsolata. E három gótikus ablak elrendezésében és méreteit tekintve — a hajó déli homlokzatán való elhelyezést figyelembe véve — még a román kori építészet gyakorlatát, törvényszerűségeit követi. Ha figyelembe vesszük, hogy a környéken, Pannonhalmán már a XIII. század első felében megjelennek a gótikus formák, s Lovászpatona Pannonhalma vonzási körébe tartozott — a lovászpatonai templomot Szent Márton tiszteletére szentelték —, akkor a három román kori ablakhoz igazodó három kisméretű, gótikus ablak építési korának a XIII. század második félébe, legkésőbb a XIV. század elejére való helyezése talán nem hangzik hihetetlennek.

15 Az sem elképzelhetetlen, hogy a lovászpatonai templom első átépítése — a fent említett három gótikus ablak kialakítása — a tatárjárás okozta károk kijavítása során történt. Ekkor ugyanis az országszerte meginduló nagy építkezések keretében kibontakozott, utat tört magának nálunk is a gótika; bár még erős szálak kötötték a magyarságot a román kor művészetéhez. Ezen utóbbi feltevésünk