Magyar Műemlékvédelem 1959-1960 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 2. Budapest, 1964)

Tanulmányok - Kozák Károly: A lovászpatonai evangélikus templom feltárása és helyreállítása

mellett azonban egyelőre csak az a tény szól, hogy a három kis gótikus ablak a román kori építészet egyik olyan fontos jegyét viseli elrendezésében, amely — a csúcsíves formán kívül — a román kori gyakorlatot követi. így korban sem lehetnek az ablakok sokkal későbbiek — a fentieket figyelembe véve — a tatárjárásnál. Véleményünk szerint román kori templomaink egyik fontos jellemzője a hajó déli homlokzatának felső részén elhelyezkedő, szimmetrikus elrendezésű, három, tölcséres bélletű résablak. Megfigyelésünket igazolják az elmúlt évek műemléki kutatásai során előkerült román kori ablakok (Zalaszántó, r.k. templom,

10 Kisdörgicse, templomrom, Lovászpatona, ev. templom), valamint az eddig ismert román kori templomok közül is számos (Zánka, ref. templom, Mecseknádasd, Szt. István-temetőkápolna, Kővágótöttös, r. k. templom). — Több román kori templomunknál jelenleg csak két hasonló ablak van a déli homlokzaton, de bizonyosra vehető, hogy kutatással a harmadik is előkerülne. Ezen állításunkat az említett templomok fenti szempontok szerinti vizsgálata támaszthatja alá. A déli homlokzaton meglevő két ablak a három ablakos elrendezésnek megfelelően, „szimmetrikusan" helyezkedik el több román kori templomunknál (Egregy, temetőkápolna, Kisapáti, templomrom,

17 Kehida, temetőkápolna, Nagygéc, ref. templom). Az egregyi templomnál a bejárat felett még elférne a másik kettőhöz hasonló méretű ablak, amely a hajó világítása szempontjából is kívánatos lenne. így a jelenleg ismert homlokzati elrendezés építészeti szempontból sem kielégítő. A kisapáti templomrom déli homlokzatának közepén levő nagy ablak világosan mutatja, hogy az nem tartozik az eredeti homlokzathoz; a helyén levő kisméretű resablakot az átalakításkor pusztították el. Az elpusztított résablak egykori létét a hajó megvilágítása és a másik két román kori ablak három ablakos elrendezésének megfelelő szimmetrikus helyzete egyaránt bizonyítja. Reméljük, hogy e megfigyelések, összefüggések alapján rövidesen sor kerül még számos román kori templomunk déli homlokzatának feltárására. A felsorolt és további számos román kori templom déli homlokzatának fent vázolt kialakítása nem lehet véletlen műve. A felismert törvényszerűség mögött, véleményünk szerint, nem is építészeti, hanem eszmei meggondolások rejtőznek.

18 A fent említett érvek, meggondolások, valamint annak a ténynek alapján, hogy Lovászpatona ahhoz a területhez tartozott, ahol a térítés legkorábban megindult és a nagy egyházi központok egymáshoz közel kialakultak (Pannonhalma, Győr, Veszprém, valamivel távolabb pedig Esztergom), feltételezhető a község első templomának igen korán, a XII —XIII. század elején történt építése.

39 A román kori templom hajén'ának hossza (9,5 m) arra mutat, hogy a XII—XIII. században épült falusi templomok között méretei tekintetében közepes helyet foglal el. Több jóval kisebb templomot is ismerünk (Egregy, Szigliget, Kisdörgicse). 152. kép. A kehidai temetőkápolna Az e korban épült templomok mérete, úgy gondoljuk, ha nem is minden esetben, de talán kapcsolatba hozható Árpád-kori településeink lakóinak számával. A vasárnapi és ünnepnapi szentmise hallgatása kötelező volt a falu minden lakosa számára, így a templomban az építés idején, 153. kép. A nagygéci ref. templom 11 Magyar Műemlékvédelem 161