Magyar Műemlékvédelem 1959-1960 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 2. Budapest, 1964)

Tanulmányok - Kozák Károly: A lovászpatonai evangélikus templom feltárása és helyreállítása

149. kép. Az északi homlokzat a torony felől feliratot is közöl ennek igazolására: 1. „Aninae piorun sunt in manu Dei." 2. „Boldogok a halottak, akik az Úrban haltak meg." 3. „Menjetek be az 0 tornácaiba dicséretekkel." 13 A kutatás ered­ményei alapján javasoltuk a déli homlokzaton megtalált középkori nyílások kibontását és kiegé­szítését, minthogy a templom déli homlokzatán jól bemutathatok a különböző' korok építkezései, s azok összhatásukban is kedvező képet nyújtanak majd. A tervezéssel az Országos Műemléki Felü­gyelőség Ivánka András építészmérnököt bízta meg. A tervek elkészülte után megkezdődött a helyre­állítási munka, amely lényegében 1960 végére be is fejeződött. A feltárási és helyreállítási munka eredményeként a lovászpatonai evangélikus temp­lom építéstörténeti szempontból legjelentősebb XIII. századi falusi templomaink közé sorolható. A műemléki értékelésben történt változás első­sorban a szinte hihetetlen módon megváltozott déli homlokzatról olvasható le. A különböző korok építkezései gazdag, mozgalmas, jól elkülö­níthető, de mégis harmonikus egységben jelentkező képben olvadnak össze. Nyugati részén fent a három helyreállított román kori ablak, lent pedig a három épségben megmaradt, kibontott kora góti­kus ablak az első átépítések mellett a román kori — jóval rövidebb, kisebb - templom hosszát is jelzi. A keleti rész fenti két ablaka és lenti két nagy, 150. kép. A toronyalj a régi vakolatmaradványokkal és az új kőpadlóval kibontott, gótikus íve — a köztük levő korábbi gótikus ablak maradványaival — a később meg­hosszabbított, többször átépített gótikus templom emlékét őrzi. A két nagy gótikus ív széleitől dél felé futó falmaradványok, ezeknek egymáshoz, valamint a fenti két ablakhoz való viszonya lehető­vé teszi számunkra az elpusztult déli kápolna tömegének, a hajó és a kápolna térkapcsolásának elméleti rekonstrukcióját. A két nagy gótikus ív üveggel történő lezárása is utal a hajó és az elpusztult kápolna tereinek egykori kapcsolatára, egyben a helyreállítás során kialakított kisebb ablaknyílások okozta fény veszteségért is bő kárpót­lást nyújt. Amint látjuk, a templom déli homlokzatáról csaknem egészen leolvasható az épület középkori története. Éppen ezért a déli homlokzat sima vako­lást és más színezést kapott, mint a többi falfelület, ahol tartottuk magunkat a legfelső vakolat alatt talált höbörcsös felület sárgás színezéséhez és a fehér keretsávokhoz. A déli homlokzat barnás­rózsaszínű festést kapott. Néhány foltban meghagy­tuk a régi vakolat felületét, és a fehér főpárkányt az 1868-as évszámmal. A szentély és az északi homlok­zat is höbörcsös vakolást kapott, sárgás színezés­sel. Az ablakok fehér kereteléssel készültek, mint ahogyan a helyreállítás előtt voltak. Ilyen kerete­lést kapott az északi oldalon feltárt elfalazott ajtó is. A torony hasonló vakolást és színezést

Next

/
Oldalképek
Tartalom