Magyar Műemlékvédelem 1959-1960 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 2. Budapest, 1964)

Tanulmányok - G. Sándor Mária: Régészeti kutatások Márévárban

RÉGÉSZETI KUTATÁSOK MÁRÉVÁRBAN (I960) A Mecsek keleti részén, Magyaregregy határában, a falutól északra, sűrű erdőben van Márévárromja.

1 A vár a hegyláncolat egyik csúcsán — amely nem a legmagasabb — helyezkedik el. E pontról jó kilátás nyílik a maréi völgyre és az alatta levő szántóföldekre.

2 A vár első említését 1316-ból ismerjük.

3 Ekkor adományozta I. Károly Bogár Istvánnak a várat, amely azelőtt királyi birtok volt. Bogár István még 1320-ban is tulajdonosa. Későbbi birtokosai testvérei, maréi Gunyafi Domokos és István lesznek. A várat és tartozékainak egy részét 1347-ben elzálogosítják Becsei TöttöSnek és Vesszősnek.

4 1358-ban a két család osztozik a váron és tartozékain. 1392-ben Becsei Vesszős Tamás a várhoz való jogát a Gunyafiaknak engedi át. Ez ellen azonban tiltakozik bátmonostori Töttös László. 1406 —1407-ben még a Gunyafiaké. Gunyafi Mihály 1432-ben a várat és tartozékainak felét a pécsi püspöknek adja zálogba, de a következő évben Gunyafi Mihálynak és bátmonostori Töttös Lászlónak ítélik a várat. Ez utóbbi később elfoglalja az egészet, a hozzá tartozó kolostorral és falukkal együtt. A vár 1466-ban még Töttös László tulajdona. Töttös László és Várday István kölcsönös örökösödési szerződése alapján ez a birtok is a Kisvárday-családra száll.

5 E család 1510-ben is Márévár birtokosa.

6 1526-ban Várday János, a vár tulajdonosa, a mohácsi csatában elesik.

7 Ugyanekkor testvére, Mihály, Márévárban megjelent és 1000 forint értékű aranyat elvitt Várday János ládájából.

8 ,,Az ország felfordulta idején", tehát az 1526 körüli években özvegy Várday Jánosné Bakics Pállal és annak két szolgájával visszafoglalja a várat Várday Mihálytól.

9 Buda és Pécs eleste után a várat a török tűzzel-vassal elpusztította,

10 s ekkor özvegv Várdav Jánosné fiaival Kisvárdára költözött.

11 A hódoltság kezdetén, 1545—46-ban a várban — amely a mohácsi szandzsákba tartozott — 72 tonik állt őrséget.

12 Horváth Márk

13 szigetvári kapitánysága idején a várban rác-törökök és magyarok éltek.

14 1561-ben Zrínyi Miklóst a király a Várday-család kérelmére felszólítja, hogy a várat és tartozékait, amelyet néhai Horváth Márk kapitány és más szigeti urak birtokoltak, adják vissza a Várday-családnak.

15 Ezek szerint 1554 és 1561 között Horváth Márk vezetése alatt álló rác-törökök éltek a várban. 1574-ben még a Várday-család birtokában van Márévár, a források tanúsága szerint. A család ekkor tiltakozik a vár eladományozása ellen.

16 A XVII. század végén a pécsi püspök birtoka, ekkor már mint elhagyott romot említik.

17 A XVIII. század elején elhagyott, erdővel benőtt terület volt.

18 A várban ez ideig régészeti kutatások nem folytak, ennek ellenére ismeretesek állapotára vonatkozó korábbi leírások. A múlt században Rómer FIóris járté várban.

19 Ugyané korból ismerjük Haas Mihály leírását. ,,A várnak 1 tornya és 3—4 ölnyi magasságú romjai a legnagyobb erdőségekben, egy meredek magas hegycsúcson most is látszanak" írja a várról.

20 Ugyanekkor találtak Zsigmond-, Mátyás-, Albert- és Ulászló-kori pénzeket is. 1912-ben Szőnyi Ottó írja le a várat helyszíni bejárása alapján.

21 A belső vár körítőfalait 7—9 m magasságúaknak ítéli. A keleti oldali boltozatos helyiségben levő gödörben egy tojás- és levélsoros díszítésű reneszánsz kőtöredéket talál. A fal előtt egy félkör alakú sánc van. „Alighanem egy félkör alakú torony omladékának maradványa" írja. Véleménye szerint az északi és nyugati fal volt ablakkal áttörve. A keleti oldalon levő külső toronyban négy kerek lőrést említ. 1926-ban Stipek József méri fel a várat, amelynek a déli végén levő kihasadását is jelöli.

22 A vár külső oldalának keleti és délnyugati sarkában levő félkör alakú rondellát is felméri, amely ekkor még majdnem teljes épségben állott. A vár belső területén levő, a keleti várfalhoz támaszkodó boltozatos helyiség ekkor felszínen levő falait szintén felméri. A helyiség nyugati és déli fala nyílással áttörtén látható a felmérésen. Nyugati falához két falcsonk csatlakozik, amellyel szemben ugyancsak falcsonkokat jelöl, középen egy nyílással. Az alaprajzon kívül egy kelet-nyugati irányú metszetet készít a boltozatos helyiségen keresztül, és egy nézeti rajzot észak-déli irányba a nyugati oldalon. A rendszeres régészeti kutatás csak 1960-ban indult meg a Baranya megyei Idegenforgalmi Hivatal költségén.

23 Célja a helyreállítást megelőző feltárás volt. A belső vár szabálytalan ötszög alaprajzú. Falai ma is átlagosan 8 —9 m magasságban állanak. Délnyugati homlokzatán lőrés-sor nyoma látható. Keleti oldalához félkör alakú rondella csonkjai