Magyar Műemlékvédelem 1959-1960 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 2. Budapest, 1964)

Tanulmányok - G. Sándor Mária: Régészeti kutatások Márévárban

100. kép. A vár alaprajza a feltárás előtt csatlakoztak. A feltárás előtt a falakon belül a részben beomlott boltozatos helyiség maradványa volt látható és néhány kisebb falcsonk. A helyiség tetejét több méter magas földréteg fedte, amelyet fák és sűrű növényzet borított. Hasonló képet nyújtott a vár egész területe. Az ásatást a vár belső délnyugati végében kezdtük meg, és északnyugat felé haladtunk az 1, 3, 4, 5. szelvénnyel. A délnyugati sarokban kisebb helyiség falai kerültek elő. A helyiség déli és nyugati zárófalát maga a várfal alkotta, keleti zárófala pedig erősen lepusztult volt. Északi zárófala 101. kép. A délnyugati helyiség in situ reneszánsz ajtókerete (belső oldal) részben több méter magasságig állott, melyet ablak- és ajtónyílás tagolt. Az ablaknyílás keretkövei hiányoztak, és annak pontos méretei nem voltak meghatározhatók. Betöltéséből I. Ulászlóérem került elő. Az ablaknyílástól keletre levő reneszánsz ajtónyílás nyugati kőkeretének részletét és küszöbkövét in situ találtuk. Keleti oldalának egy darabja pedig a küszöbön volt. A helyiség falai rossz minőségű habarcsba rakott zúzott kőből készültek. Délkeleti sarkában majdnem négyzet alaprajzú szemes kemence alapozása került elő. Efölött több rétegben helyezkedtek el a nagyrészt épségben megmaradt különböző nagyságú, mell alakú, mázatlan kályhaszemek.

24 A kemencének külső tüzelőnyílása volt. A helyiség padlózata döngölt agyag. A padlószinttől az ajtó küszöbét egy lépcsőfok választja el. A nyugati és északi fal belső síkján meszelt vakolat-nyomokat találtunk. A helyiség betöltéséből nagy számban kerültek elő állatcsont maradványok, valamint kerámiatöredékek. Az ajtó előtti területen, az északi külső oldalon ugyancsak döngölt agyag padlószint van. A szoba padlószintjét egy keletnyugati irányú kutatóárokkal átvágtuk, amelyből gótikus kövek és néhány XV. századi kerámiatöredék került elő. Helyiségünk nyugati és déli falán látható gerendafészkek alapján az minden bizonnyal síkfödémű volt. Közvetlen a kelet-nyugati irányú fal délnyugati sarkában egy 58 cm széles és 60 cm hosszú, kitapasztott gödör mutatkozik, amelynek négy sarkában — 51 cm mélységben kezdődő — n

égv cölöplyuk van. Ettől 55 cm-re észak felé, a nyugati várfalhoz támaszkodva, félkör alakú, 90 cm átmérőjű és 102 cm mélységű, kitapasztott gödör van. Feltehetően nyitott kémény alapozása volt e négy cölöplyukas gödör.

25 A felette levő átégett földrétegből és a mellette levő másik gödörből, valamint a környező területről kerültek elő nagy számban állatcsontok

26

és használati, hullámvonalas és körömbenyomással díszített edénytöredékek. Ugyanitt találtunk egy aranyozott pikkelydíszes üvegserleg perem-töredéket. A gödrök előtti lesározott padozatban, az előzőekben tárgyalt és a várfalra támaszkodó kis helyiség északi és keleti falának sarokcsatlakozásával egy irányban egy cölöplyukat találtunk. Az említett maradványok és a leletanyag alapján feltételezhetjük, hogy e helyen a nyári konyha állhatott. A konyha homlokzata és jobb oldala nyitott volt. Az előkerült cölöplyuk pedig a konyha féltetejét tartó támasztóoszlop maradványa. A nyugati falban levő gerendahelyek nyoma is erre mutat. Észak felé tovább haladva két kőből épült pillér délnyugati és északi oldalát tártuk fel. A keleti oldal feltárása műszaki okokból egyelőre nem volt lehetséges. A pillérek között feltehetően ajtónyílás volt. Erre enged következtetni a mindkét pillér belső oldalán látható, a kőkeret beillesztésére szolgáló vájat, valamint a küszöb szintje alatt levő fagerenda helyek, és a pillérek falkoronájának belső oldalán látható bolt váll-maradvány. A nyílás méretei, valamint a küszöbnek a szintek-