Magyar Műemlékvédelem 1949-1959 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 1. Budapest, 1960)

Kollár Gyula – Ágostházi László: A műemléki kivitelezés kérdései

229. kép. Budapest, T. A Miklós-torony helyreállítás után Nagyarányú állványozással készült a Mária Magdolna-torony helyreállítása. Az erősen sérült barokk-kori templomhajót viszont le kellett bontani. Lenolajos híg habarccsal folyatták át a magastégla felületeket itt, ahol sok eredeti kőrész hiányzott és a hiány helyén téglafal készült. A domonkosok egykori Szent Miklós-templomának tornya is súlyosan megrongálódott. Ijesztően széles repedések keletkeztek északi és keleti falában, amelyek egyre növekedtek. Míg az elváltozások okainak kikutatása folyt, igen erős kitámasztó szerkezettel, a később beépített boltozatok kibontásával kellett megakadályozni a baj növekedését. Hosszú éveken át vajúdó biztosító- és javítómunka után 1957. év végére készült el a szerkezeti helyreállítás és a cseréppel fedet! nyoleszögű gúla alakú sátortető. 1954-ben kezdődött a Sehulek átépítésében Mátyás-templomnak nevezett ősi Nagyboldogasszony-templom háborús sérüléseinek kijavítása. A 18 millió forintra előirányzott restaurálás Sehulek tervhagyatéka alapján folyamatban van. Ezrekre menő faragványos kő kicserélése készült eddig is, de még a munka befejezéséhez kb. 4—5 év szükséges. Megemlítendő még, mint a legnagyobb volumenű — a külső szervek beruházásaként készült volt pénzügyminisztériumnak — ugyan nem műemléki épülete, amelynél a műemléki környezetben feltűnően kirívó neogótikus Szentháromság téri homlokzatnak leegyszerűsítése volt a cél. A várnegyedi és a palotai helyreállításoknál nem voltak olyan kedvezőtlen tapasztalatok az állami vállalatokkal kapcsolatban, mint a vidéki műemléki munkáknál. Ennek oka nyilván a nagyobb beruházási költségkeretek adta részletesebb tervekben, nagyobb arányú, ezért kifizetőbb munkákban keresendő. Emellett a helyben történő építkezést intenzívebben lehetett művezetni és ellenőrizni, végül s nem utolsósorban a kivitelező szakmunkások is gyakorlottabbak voltak. ?]z utóbbi kedvező megállapítás különösen arra az időre vonatkozik, amikor a helyreállítási munkákat csak a Vár részére szervezett külön vállalat végezte. 1957 nyarán az 52/1957 É. M. sz. utasítás a Várgondnokságot megszüntetve, létrehozta egységes intézményként az Országos Műemléki Felügyelőséget, amely a főváros kivételével az egész országra kiterjedő hatáskörrel rendelkezik. Hozzá tartozik azonban továbbra is a Budavári palota együttese és a Mátyás-templom. Az előző években a vidéki műemléki munkáknál szerzett tapasztalatoknak megfelelően, csak a saját müvezetőség megszervezésével látszott kivihetőnek az örvendetesen megnövekedett feladatok jó megoldása. így már 1958-ban, mikor az Országos Műemléki Felügyelőség szervezete mai formájában kialakult, a műemléki munkák gyakorlati kivitelére külön osztály: a kivitelezési osztály létesült, amely a visegrádi, pécsi, nagyvázsonyi, soproni és egri művezetőségek, valamint a gyulai részleg útján saját kezelésben bonyolította le a kb. 8 millió Ft értékű munkát, s csak a Budavári palotánál 4 millió és a Mátyás templomnál 1,5 millió Ft öszszegű munkához alkalmazott külső vállalatot. A szakipari munkákat a Budapesten szervezett központi telep készítette, asztalos, kovács, bádogos, lakatos és villanyszerelő műhelyeivel. (Ezeket a a munkákat más címek tárgyalják.) Az öt művezetőségtől évente 40—50 munkahelyen végzett műemléki konzerválások ós helyreállítások saját költségvetési kereteihez más intézmények is hozzájárultak. Az 1958-ban kialakult szervezetet megfelelőnek és fejlődésképesnek tartjuk. A kezdeti nehézségeket 1958 év folyamán leküzdve úgy megerősödött, hogy 1959-ben már simán fogja teljesíteni feladatát, a későbbiekben pedig nyugodtan tud nagyobb terjedelmű és fokozottabb ütemű munkaprogramot is teljesíteni. II A műemlékvédelem gyakorlatával kapcsolatosan egy alapvető szempontot ki kell emelnünk : az ilyen jellegű munka egészen más elbírálást igényel, mint minden más építési tevékenység ; az építőszakmának ez speciális ága. „Minden műemlék konzerválása külön egyéni kezelést kívánó műszaki probléma", állapítja meg Möller Károly. Altalános receptet nem lehet az ilyen munkákra adni.