Magyar Műemlékvédelem 1949-1959 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 1. Budapest, 1960)

Kollár Gyula – Ágostházi László: A műemléki kivitelezés kérdései

Minden esetben a helyszín, maga az építmény, a talaj-, időjárás-, növényzet-, építőanyagviszonyok szabják meg a helyreállítás, konzerválás során követendő munkamódszereket, az alkalmazandó anyagok minőségét, a helyreállítás módját. A különleges követelmény természetesen különleges szervezetet, különleges munkásokat is igényel. A műemlékvédelem elsősorban és alapvetően : tudományos tevékenység. Ez kiviteli vonalon főleg abban jelentkezik, hogy munkásainktól lényegesen magasabbfokú, többoldalú, de egyben speciálisabb képesítést és lényegesen jobb minőségű munkát követelünk meg, mint általában másutt az építőiparban. Természetesen a fő hangsúly az építésvezetők, művezetők nagyobb képzettségének biztosításán van. Feléjük irányul a legtöbb követelmény. Az építésvezetőnek jó kiviteli szakembernek kell lennie, aki kellő eréllyel rendelkezik a munkák vezetésére, alapos szervezési, szerkezettani, anyagtani, statikai stb. ismeretei vannak. Ezeken felül szükségesek azok a többletkövetelmények, amelyek a jó műemléki szakembert jellemzik. Itt elsősorban olyan tulajdonságról kell beszélnünk, amelyet nem tudunk másképpen jellemezni, mint : ügyszeretet. Szeretni kell a műemlékeket, szív kell hozzájuk, e nélkül jó munka, de főleg szép munka elképzelhetetlen. Meg kell tanulni ,,érteni a falazatok, kövek nyelvét", látni, érezni, tudni kell azt, amit csinálnak. Az építésvezetőnek adott esetben a helyszínen pótolni kell tudni az esetleg távol levő tervezőt, sőt bizonyos mértékig a tudományos kutató munkatársat is. Nem teljes értékű helyettesítésről van itt szó természetesen, hanem esetenkénti, szükség szerinti helyettesítésről, kisebb feladatok önálló megoldásáról. Összefoglalva : az építésvezetőnek elvileg egyenlő képességű munkatársnak kell lennie a tervező mellett, oly formán, hogy annak elképzeléseit hűen tudja megvalósítani, s adott esetben valóban le tudja olvasni az épületről azt, ami a helyreállításhoz szükséges. A munkák érdemi, közvetlen irányítója a művezető. Vele szemben ugyanazok a követelmények, mint az építésvezetővel szemben, csak értelemszerűen leszállított értékeléssel, az adott kisebb feladatra vonatkoztatva. Mindezeken felül szükséges, hogy mind az építésvezető, mind a művezető alapos helyismerettel rendelkezzék, mely az anyaglelőhelyek felkutatásánál, jó munkaszervezésnél kap döntő szerepet. A fizikai dolgozókkal kapcsolatban is vannak olyan követelmények, amelyek eltérőek az építőipar más ágaitól. Eddigi gyakorlatunk tanúsága szerint kiviteli munkáink során a szakmunkásnak az ipar minden ágazatába vágó munkát el kell tudnia végezni. A kis kapacitású, néhány fős létszámmal dolgozó munkahelyek ugyanis nem teszik lehetővé, hogy mindenhova kellő kihasználással tudjunk pl. ácsot, vasbetonszerelőt stb.-t adni. így vagy a munkahely csoportvezetőjének, vagy a legtapasztaltabb kőművesnek feladata, hogy az ilyen munkákat is szakszerűen el tudja végezni. Mindezek mellett jobb kőműveseinktől még azt is 230. kép. Eger. Vár, gótikus épület árkádsorának kut atásn megkívánjuk, hogy fokozatos továbbképzéssel képesek legyenek a munka jellegéből adódó kisebb részfeladatok önálló megoldására is. Ácsmunkáink zömét szabálytalan alaprajzok fölé szerkesztendő tetőszékek, boltozati mintaívek, nehéz viszonyok közt készítendő állványozások és dúcolások jellemzik. Ezek minden esetben megkövetelik a jó szakmai felkészültséget s nem utolsósorban a leleményességet. Hasonlóak követ elmén veink egyéb szakmunkásainkkal szemben is. 231. kép. Zalaszántó. R. k. templom, feltárt gótikus szent élyablakok 13* 195