Magyar Műemlékvédelem 1949-1959 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 1. Budapest, 1960)

Gerő László: Műemlékvédelem és városépítészet

J E G Y Z E ï E K 1 S. Gimignano, Siena, Urbino, Arezzo, Viterbo, Ferrara, stb. Aiguës Mortes, Carcassonne, Mont. S. Michel, Avignon, stb. 2 Jaroslawl, Vologda, Novgorod, stb. 3 Vö. Péczely Béla: Javaslatok Budapest városfejlesztési tervéhez (Kéziratok, J 939—1945). Granasztói Pál: A vár öreg házal között (Építészet, 1941. évf. 4. sz.) Gerevich László: Középkori városkép a romok között (Budapest, 1945. évf. 1. sz.). Pogány Frigyes— Kisléghy István: A vár helyreállításával kapcsolatos szempontok (Kézirat, Bp. 1945). Gerö László: Megelőző műemlékvédelem (Bp. 1950), Gerö László: A budai vár helyreállítása (Bp. 1951). 4 Vö. Kotsis Iván: Esztétikai szempontok a magyar vidéki városok képének kialakításánál (Bp. 1940) c. cikkével, amely Székesfehérvár városképi javítására vonatkozó végrehajtott gyakorlati javaslatait ismerteti. Továbbá vö. Pados Jenő: Győr városképe megjavítása (Győri Szemle, 1941) Gerö László: Újjáépítés és esztétika (Budapest 1947. évf. 6. sz.). Határozottan műemléki vonatkozásban : Gerö László : A pesti városmag rendezése és a műemlékvédelem (Építés-Építészet, 1950. évf. 4 sz.). 5 Csehszlovákiában 1950-ig 30-at, azóta további 9-et. 6 Varsó, Gdansk. 7 Gerö László: Városok műemléki és városképi vizsgálata (Építés-Építészet, 1951. évf. 9—10. sz.) Ugyanitt a vizsgálat céljának ismertetése, módszere, felosztása, stb. A vizsgálatot a városrendezési terv készítésére kötelezett városok és községek számára az Építésügyi Minisztérium város- és községrendezési osztálya által előírt előkészítő vizsgálatok közé 12. sz. előkészítő vizsgálatként vették fel. A vonatkozó vizsgálati rendszert Papp Imre irányításával Kisléghy Nagy István és Pogány Frigyes dolgozták ki. A metodika kidolgozása Sárospatakon történt és abban a műemléki hatóság részéről Deresényi Dezső vett, részt. 8 Gerö: Városok műemléki és városképi vizsgálata, id. m. 522. old. 9 Gerő László: Magyar városképek (Bp. 1953) és Magyar Városépítés (llotapr. Bp. 1952), valamint, Dunántúli városok építészeti jellege (Rotapr. Bp. 1952). 10 A budai Víziváros műemléki értékeit az új rendezési tervbe kitűnően mentette át a Fővárosi Tervező Intézet (Pogány Frigyes terve), ugyanilyen értékes szemlélettel készült a pesti ,, várostengely '' V. kerületre vonatkozó rendezési terve, szintén Pogány Frigyestől. Vö. Preisich Gábor — Sós Aladár — Brenner János : Budapest városépítészeti kérdései (Bp. 1954) c. kiadványt, a Budapesti Városi Tanács VB. által a budapesti városépítészeti vitáról (1953. VI.) kibocsátott anyaggal. 11 A vár rendezési terve a Fővárosi Tervező Iroda keretében készült (1948. Gerő László—Meczncr Lajos . 1954-ben a Városépítési Tervező Iroda a Középülettervező Iroda és a Budapesti Városrendezési Tervező Iroda készítettek kompromisszumos tervet. 12 A városrendezés és műemlékvédelem, különösen a régi városmagok kérdései tárgyalására akadémiaközi bizottság alakult, amelynek első ülése Erfurtban (1956), második Dobrisban (1957), harmadik ülése Varsóban (1959) volt, (Vö. Műemlékvédelem 1958. 3. sz. 191—192. old.) 13 Lengyel városszerkezeti kutatások módszerére 1. Műemlékvédelem 1959. évf. 3. sz. 14 Papp Imre előszava Korompay György : Veszprém (Bp. 1950) kötetből. A Műszaki Kiadó Vállalat kiadásában megjelent további kötetek : Deresényi Dezső— Pogány Frigyes: Pécs (1958), Gerö László: Pápa (1959). A Képzőművészeti Alap kiadásában jelentek meg : Csatkai Endre : Sopron ; Gerö László : Eger ; Deresényi Dezső—Zolnay László: Esztergom ; Fitz Icnö: Székesfehérvár; Balogh István: Debrecen; Bálint Sándor: Szeged. Az Építőipari Műszaki Egyetem Városrendezési Tanszéke is sok új kutatást végzett, amelyeket a. településalakulás tipologizálása során máris fel lehetett használni a műemlékvédelmi topográfiánál. Kár, hogy a tanszék által tervezett városvizsgálatok nem folytatódtak tovább, abban az alakban, ahogyan a Tudományos Akadémia kiadója által szép formában és reprodukcióval, Perényi Imre és Pogány Frigyes szerkesztésében megjelent első városi kiadvány : Borbiró Virgil—Valló István' ,,Győr városépítéstörtenete" (

Bp. 1956) c. műve. 15 Vö. Pogány Frigyes: Terek és utcák művészete (Bp. 1954) és a városképi problémákat élvezetesen felvető Granasztói Pál—Palányi Károly: Budapest holnap (Bp. 1959) c. könyvei. 16 L. Gerö: Überreste mittelalterlicher Bauten und Stadtmauern in den ungarischen Städten des 20. Jahrhunderts. (Varsói 1959. évi nemzetközi konferencián tartott előadás.) 17 Gerevich László: Gótikus házak Budán (Bp. Régiségei XV. 1950. 123—238) 18 Gerö László: Építészeti felfogásunk alakulása tíz év műemléki gyakorlatában (Műemlékvédelem 1959. évf. 1. sz.) DENKMALPFLEGE UN D STA DTE BAUKUNST Gegenüber der in der Vergangenheit ausgeübten Praxis der Einzeldenkmalpflege, gewannen im behandelten Zeitraum auch die Denkmalkomplexe und durch die sich an das Denkmal anknüpfende Umgebung auch die Städteregelungsprobleme eine Bedeutung. Neue Bedeutung erhielten auch die mittelalterlichen Reste der Ofner Burg und die zahlreichen mittelalterlichen Wohnhäuser deren sämtliche, heute bekannte Einzelheiten infolge der Kriegsschäden erschlossen wurden. Die zu gewärtigende Wiederherstellung der beschädigten Städte hat auch die Frage der Untersuchung der Denkmallage aufgeworfen, was bei 72 ungarischen Städten und grösseren Gemeinden auch durchgeführt wurde. Die Untersuchung umfaßt die Denkmäler, die Gebäude von solchem Charakter und schließlieh die Gebäude welche vom Gesichtspunkt dos Stadtbildes eine Bedeutung besitzen. Sie setzt die unter Schutz zu stellenden Gebiete, Straßenstrecken, Komplexe und Plätze fest, eventuell kleinere Stadtkerne, einschließlich der unter Schutz zu stellenden Parks und Ausblicke. Die Untersuchung stellt Anträge zur Behebung der das Stadtbild beeinträchtigenden Fehler und lenkt die Aufmerksamkeit auf die reparaturbedürftigen Gebäude. Die Denkmalforschung der Städtekomplexe erweiterte die sierllungsgeschichtliche Forschung in Ungarn, arbeitete die Forschungsmethoden aus. Inzwischen sind viele Vorschläge gemacht worden und auch noch heute werden stets neue Projekte entworfen, die die Einschaltung der Denkmäler in die neue Umgebung, ihre Nutzung in der Weise bezwecken, daß sie geschichtlich authentisch bleiben und sich dabei ihre erlebniserregcnde Wirkung erhöhen möge. In der Abhandlung werden auch die in ungarischer Sprache erschienenen neuen Publikationen über die Städte behandelt und zum Schluß wird auch die stadtbildgestaltende Rolle, die der Wiederherstellung der einstigen Burgmauern zukommt, erörtert.