Magyar Műemlékvédelem 1949-1959 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 1. Budapest, 1960)

Gerő László: Váraink védelme

VÁRAINK Y ÉDELAI E A magyar műemlékállomány ma is használ! élő részével szemben, a használati célokat már nem szolgálé), ún. holl anyagáról adunk ill számol. E holt anyag is többféle részre oszlik. Legnagyobb részüket teszik az elhagyóit középkori templomos kolostorromok és a várak. Valamennyi vár műemlék, ilyen ítéletünkben semmi kétség vagy vita nem merült fel. Mégis, a sokfék

1 műemlékfajta (középület, templom, kastély, kúria, lakóház, ipari, népi emlék stb.) között o csoport állapota a legmostohább. Ezek vannak legveszélyesebb állapotban. Falaikat tövüknél, koronájuknál egyformán kikezdte az ellenállásukat mindinkább felőrlő időjárás, és neun sok vizsgálódás kelleti annak felismeréséhez, hogy e pusztulás mindinkább fokozódik. Ha semmit som teszünk e romboló folyamat megakadályozására, kiszámíthatóan rövid idő elegendő ahhoz, hogy a ma még itt-ott tekintélyes romok teljesen eltűnjenek. A romok között sok törmelékkúpot találunk, amelyek magukba rejlik a falak konzerválásához szükséges anyag egy részéi. 1 lovatovább ezek is mindinkább eltűnnek. A hazai szélsőséges éghajlat, az egymást gyakorta váltó fagy és felmelegedés megsokszorozza 5(3. kép. Buda. Déli rondella és kaputorony helyreállítása