Magyar Műemlékvédelem 1949-1959 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 1. Budapest, 1960)
Gerő László: Váraink védelme
a falazatok szétbomlásai. .Megfigyeltük, hogy azok a falak, amelyek nagyszerű anyagokból, bőséges és kitűnő mész kötőanyaggal, tekintélyes vastagságban épüllek, és évszázadok óta a tetők védelme nélkül dacoltak az időjárással, most, az utolsó évtizedekben rohamosan pusztulásnak indulnak. A kifagyások rombolóan ható repedéseit a víz okozza. Ez pedig egyre mélyebben hatol be a falakba. A nedvesség-okozta kifagyások tehát felülről, a falkoronától lefelé terjednek, a csapadóknedvesség útjával együtt ; míg a falak lábazataiból felfelé, a talajból felszivárgó nedvesség és a terepről visszacsapó esők pusztítanak. A nedvesség fagy-kárain kívül más bajok is vannak. Károkai okoznak a falakon megtelepült, aljukban gyökeret eresztő erősebb növények, fák, amelyek egyrészt nedvességet visznek a (alba, másrészt erős gyökereik repeszt ik azokat. Sok kárt okoznak a falakra mászó, köveket letördelő gyerekek, éretlen kincskeresők, akik a vár urának „elásott értékeit", a várak mesebeli „alagútjait" akarják megtalálni. És bár a remélt kincsek nem kerülnek elő, sem a ,,döngő helyek" alatt biztosan várt alagút, a gödör elkészül, és ott is marad. A gödörbe összefolyó nedvesség pedig újabb veszedelme lesz az úgyis magárahagyott, karban senkitől nem lartott maradványoknak. A legfel ületesebb vizsgálat is számos tennivalót állapíthat meg várállományunknál,amelynek fenntartása olyan elsőrendű kötelezettség, amelyet a műemléki törvény ír elő. A műemlékek karbantartásának, fenntartásának mikéntjét általában a védelem hivatalos szerve, az Országos Műemléki Felügyelőségadja meg, de végrehajtásának kötelezettsége, költsége a műemlék helyi tulajdonosát vagy használóját terheli. A váraknál nines helyi tulajdonos, sem használó, ezek fenntartása tehát a Felügyelőség köt élessége. Ebből a kötelezettségből folyik az a munka, melyet a régtől fogva elhanyagolt váranyagunk megmentéséért az utolsó tíz év alatt folytattunk. Munkánk tengelye az a feltárás voll, mellyel a romossá lett budai barokkori királyi palota alatt a középkori maradványok kerüllek napvilágra. E vármaradványok össze függései nedv megkeresése vezetett a feltárások középkori épületrészei bemutatási terveihez, majd a magyarországi várépítészet fejlődésének kutatásához 1 . A magyarországi várhelyzet felmérése sokszáz vármaradvány tekintélyes állományai tárta elénk, amelyek történelmi, fejlődéstörténeti stb. értékeik mellett legtöbbször a tájnak is szép alkotórészei, jelentős foslői motívumai, kulturális tartalommal megtöltői. így van ez a Duna visegrádi kanyarában, a Balaton körüli vulkánikus kúpokon emelkedő váraknál, a hámori völgyben álló Diósgyőrnél. 57. kép. Buda. A helyreállított Buzogány torony és csatlakozó falrészlet a budai várban
