Magyar Műemlékvédelem 1949-1959 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 1. Budapest, 1960)

Csemegi József: A műemléki dokumentáció szerepe és jelentősége a korszerű műemlékvédelemben

30(i. kép. Pécs. A Káptalan u. 2. sz. emeleti alaprajz alakulása 1700 körül hetővé tette, hogy képet alkothassunk a Vármegyéd telek viszonyairól a XVII—XIX. században.

13 A munkálat elvégzéséhez nagyban hozzájárullak az ingatlanok birtokviszonyaira vonatkozó levéltári kutatómunka eddigi eredményei,

14 ezeknek a térképeknek és telekönyv-összeírásoknak, valamint a feltárási eredményeknek egybevetése végül is új, megbízható alapokat teremtett a további kutatás számára a Várnegyed középkori helyrajzának jövőbeni tisztázásához. Eddigi példáink kutatási módszere elsősorban a történettudományokéva] tart rokonságot. Viszont vitathatatlan, hogy a műemléki dokumentációk nagy részének munkamódszere inkább a régészen'' hez hasonlatos. Nem is tagadható : ez esetben az archeológia tudománya volt az építészettörténeti kutatás tanítómestere. Ez azonban nem hatalmazza fel az építész-kutatót, hogy a műemléki dokumentációk készítésekor netán felmerülő, valóban régészeti feladatokat is maga lássa el. (Ez a megállapítás különben fordíl va is fennáll !) Mert számos ilyen eset is adódhat ik. ( h>ndoÍjunk csak arra: ahogyan az épület egyes részei összefüggnek egymással és közvetlen környezetükkel (például falai az alapfalakkal, azok pedig az anyafölddel), úgy az építészettörténet kutatása sem szűkíthető le csupán földfelel ti részeinek vizsgálatára. Ilyen esetekbon ajánlatos régész bevonása a kutatásokba, mert a régészet önálló tudomány, és ez az önállósága szempontjaiban, módszereiben egyaránt jelentkezik, így például a régészol figyelmét elsősorban nem a „szép-"nek tartott leletek, tárgyak kötik le, mint a műgyűjtőkét vagy az azokhoz hasonlatos esztéta-építészekét, hanem azok, amelyek saját korszakukra a legjellemzőbbek, s azok is csak akkor igazán, ha feltárási helyüket s leletkörülmé16 Magyar Műemlékvédelem 241 307. kép. Pécs. A Káptalan u. 2. sz. emeleti alaprajzának alakulása 174-0 körül