Magyar Műemlékvédelem 1949-1959 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 1. Budapest, 1960)

Kollár Gyula – Ágostházi László: A műemléki kivitelezés kérdései

A MŰEMLÉKI KIVITELEZÉS KÉRDÉSEI i A 13/1949 sz. törvényerejű rendelet óta eltel! tíz év alatt, több változáson keresztül alakul! ki a műemlékvédelmi munka mai formája. Az országos műemléki hatóság mellet 1 a budai várban levő különleges műemléki együttes problémáiintézésére a Népgazdasági Tanács külön bizottságot állított fel. A budai várnegyed területére szóló hatáskörű Várbizottság határozatai végrehajtására és a volt királyi palota helyreállítási munkáinak lebonyolítására létesült a Várnegyed Beruházási Vállalat a Várbizottság irányítása alatt, majd az ennek helyére lépő Várgondnokság. Az országos műemléki hatóság tevékenysége kevés anyagi eszköz birtokában az országban folyó műemléki helyreállító munkák kezdeményezésére, ellenőrzésérc, irányítására, esetleges támogatására szorítkozott, és csak szűkebb keretben volt módja saját anyagi eszközeivel gyakorlati műemlékvédelmi munkát végezni. a) 1953-ig ezt a munkát az adott helyzetnek megfelelően különféleképpen végezték: a helyszínen toborzott munkásokkal, mint pl. a sárospataki Rákóczi-várnál, ahol dr. Gerő László közvetlen irányításával végezték a Vöröstoronnyal kapcsolatos kutatási és helyreállítási munkákat. Az újmassai kohórom helyreállítása is így történt, de résztvettek benne —• lelkes társadalmi munkával — a diósgyőri Lenin Kohászati Üzem dolgozói is. b) A visegrádi, Mátyás király palotájának a harmincas években megkezdett feltárási munkáinak folytatása hasonló formában indult el. A feltárt falak konzerválását azonban közvetve, vállalati úton végeztette a műemléki hivatal. c) Több műemléknél pedig, így a sopronbánfalvai románkori templomocska helyreállításánál is, kis mesterek voltak a kivitelezők. d) A múzeumokkal közös műemléki szervezet idején gyakori volt, hogy a műemlékekben elhelyezett múzeumokat közösen állították helyre, pl. a győri ún. „Apátúr-ház"-nál s a kápolnásnyéki Vörösmarty-háznál. A gyakorlati kivitelezési munkák során egész különleges hely illeti meg a soproni, Templom u. 1. sz. alatti ún. Káptalan termet, amely elhanyagolt lomtárból, a durva festés és az esetlen tömegű körülfalazások eltávolítása után a város egyik legszebb látványossága lett. Súlyos statikai nehézségeket kellett itt leküzdeni, a karcsú oszlopokon nyugvó gótikus boltozatra épített két emelet terhelésének vastartós kiváltása és az eltört kövek kicserélése a kivitelező vállalat aggályoskodása következtében csak hosszas vita után volt keresztülvihető. Az építőiparnak ebben az időszakban végrehajtott nagyarányú átszervezése azzal járt, hogy a nagyüzemi termelésre beállított és ennek megfelelő bérezéssel dolgozó építőipari vállalatok keretébe a műemlékvédelemnek kistömegű, bonyolult munkái nem voltak beilleszthetők. A központi irányítás mellett dolgozó, alkalmilag összeszedett munkáscsoportokkal kapcsolatban sok nehézség merült fel, továbbá a kismesterek munkájának gyakorlata volt hiányos. Ezek a nehézségek és a soproni Templom u. l.-nél végzett munka akadályai mindinkább a kivitel házilagos formában való végzését hozta előtérbe. Kézenfekvő volt az a megoldás, hogy a bevált kismestert alkalmazták a munka közvetlen vezetésére. így alakult ki három kisebb kivitelező részleg, Visegrád, Sopron, Pécs székhelylyel. A házilagosan végzett munka értéke 1953 évben már — a külső hozzájárulásokkal — 815 000 Ft-os keretre duzzadt. A következő években még növekvő értékű házi kezelésben végzett munkákon kívül csak a soproni Uj u. 16. sz. gótikus ház és a badacsonyi Szegedy Róza-ház helyreállításánál működött külső vállalat. A saját kivitelező részlegek végezték a többi munkát, amelyek közül mint legnagyobb jelentőségűt, a visegrádi Mátyás királypalota feltárását és ezzel kapcsolatos helyreállítási és konzer válási munkát, Bélapátfalván a XIII. századi cisztercita kolostor-templom belső helyreállítását, a diósgyőri vár, a gyulai tégla vár, a siklósi vár állagmegóvó és helyreállítási munkáit emeljük ki. 1955—57 között néhány munkára sikerült külső építési vállalatot vagy kisipari építő szövetkezetet biztosítani, ami a felügyelőség saját munkáinak ekkor már nagy számát szerencsésen csökkeni (die. így a szécsényi Forgách-kastély, a sárospataki Rákóczi-vár, az egri vár, a gyulai vár, az egervári kastély, a pécsi kőtár, a ráckevei gör. kel. templom, a zsámbéki kerítés, az esztergomi királyi palota szigetelése, továbbá a karcagi^szélmalom javítási munkáira a hely szerint illetékes megyei építő vállalatokat, illetőleg szövetkezeteket jelölték ki. Ez a