Magyar Műemlékvédelem 1949-1959 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 1. Budapest, 1960)

Kollár Gyula – Ágostházi László: A műemléki kivitelezés kérdései

222. kép. Budapest. Várpalota, feltárás a nagy udvarban gyakorlatban azonban nem ment zökkenők nélkül, A vállalatok a kijelöléseket ellenkezéssel fogadták, s hosszú huzavona után is csak az év közepére, második felérc voltak hajlandók a munkát beütemezni. A legkészségesebb volt a Nógrád megyei vállalat. • Szécsényben azonban a munkahely átadása során kitűnt, hogy a tervező figyelmen kívül hagyta a kastély faszerkezetének igen nagyarányú gombásodását. E miatt nem lehetett a tervezett munkákat elvégezni, hanem ezek helyett a még állva maradt fafödémek lebontását, az egész tető lebontását és újraépítését kellett megtervezni és költségvetésbe foglalni. A megelőző vizsgálatokkal ez a körülmény hónapokkal hátravetette a kiviteli munkát, amely csak a következő év derekán fejeződött be. Sárospatakon késői kezdéssel és elégtelen munkaerővel csak egy kis részét teljesítették az évi munkaprogramnak. Ugyanez történt az egri Dobóvárnál is. Esztergomban és Zsámbékon a vállalat visszautasította a munkát, és csak Gyulán, Pécsett, Ráckevén és Karcagon sikerült — késéssel bár, de valahogy mégis — vállalati úton lebonyolítani a műemlékek helyreállítását. További nehézségeket okozott a vállalati munkások teljesítményre való beállítottsága, emellett a műemléki munkában való gyakorlatlansága. Mindkettő a munka minőségének rovására jelentkezett. Az a körülmény pedig, hogy a vállalatok nem tudták sem munkabér, sem a főhatóságuk által megállapított átlagos teljesítménykeretükbe az erősen munkaigényes műemléki munkákat beilleszteni, oda vezetett, hogy mindenképpen kitértek a munkavállalás alól, ha pedig azt mégis vállalni kellet t, igyekeztek minél kisebb mértékre korlátozni a munkavégzést. Be kellett tehát látni azoknak is, akik — a munka természetét nem ismerve — erőltették a vállalati kivitelezést, hogy a vidéki műemléki helyreállításokat, adott viszonyaink mellett nem lehetett megvalósítani. Viszont egyre erősödő saját építő brigádjaink Pécsett, Siklóson, Visegrádon, Sopronban, Sopronbánfalván, Diósgyőrben és még több helyen végeztek igen jó eredménnyel számos munkát, amelyekről más fejezetek számolnak be. A Budavár területére szervezett, a Várbizottság által irányított Várnegyed Beruházási Vállalat (később Várgondnokság) széles hatáskörrel rendelkezett az ostromtól legtöbbet szenvedett Budavárban. Feladata volt : a Várpalota és Várnegyed beruházásának lebonyolít; isa, a Várnegyed területén előforduló helyreállítási és új építkezési munkálatoknál a műemlékvédelmi, vár- és városképi szempontok érvényesítése, a műemlékfeltárási munkák és a Várnegyed területén levő lakások feletti hatósági jogkör ellátása. A Várnegyed Be-