Magyar Műemlékvédelem 1991-2001 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 11. Budapest, 2002)

Badál Ede: Zirc apátsági temploma

egyenesen olyan könnyedén, szinte törékeny nyúlánksággal emelkednek a magasba a pillérpárok, hogy a templombelső - barokk templomhoz teljesen szokatlanul és más barokk templomokban sehol nem is tapasztalhatóan - szinte gótikus dóm benyomását kelti. Különösen akkor, ha magasságát a szélességi arányhoz mérjük. Ezek a stílusbeli sajátosságok is arra vallanak, hogy a zirci templom terve idegen földről származik, mégpedig Sziléziából. Tervezőjéről, építőjéről azonban - miként említettük - mindeddig semmi hiteles adat nem áll rendelkezésűnkre, A zirci apátsági templom belső díszítése a freskókkal korántsem fejeződött be. Még a templom felszentelése előtt, 1752 áprilisában erősítették fel a tölgyfából elkészült új szószéket a hajó bal oldalán, az első két mellékkápolnát elválasztó fal külső pillérpárjára, feljárati lépcsőjét az első kápolnából indítva, Ezzel a templom egyik legszebb és legértékesebb ékessége került a helyére, A szószék alsó része alátámasztás nélkül lebegő, felfelé szélesedő virágkehelyhez hasonlít, tulajdonképpen csúcsával lefelé fordított gúla, Ezt, valamint a mellvédet, lépcsőkorlátot és hátfalat kagylós díszítés borítja teljesen, s az egész építményt kupolaként lefedő felső hangvetőről függönydísz-faragványok csüngenek le. A szószék nemes, karcsú arányait a magassági méretek növelésével még fokozta is az ismeretlen művész, valószínűleg - az 1700 és 1772 között élt s Magyarországon (Győr, Temesvár, Fertőd) is dolgozó - Johann Josef Rössler osztrák szobrász egyik segítőtársa vagy tanítványa, A nem találomra, hanem a teológiai mondanivalónak megfelelően kiválasztott díszítmények a szószéken, nevezetesen a mellvéd domborművei és a hangvető szobrai azokat a bibliai jeleneteket idézik emlékezetbe (Krisztus születése, feltámadása és színeváltozása, a Szentlélek eljövetele), amelyekkel a Megváltó előkészítette és lehetővé tette az evangélium hirdetését, A lépcsőfeljárat domborművein a nagy nyugati egyházatyák (Szent Ambrus, Szent Jeromos, Szent Ágoston és Nagy Szent Gergely) személyében az egyházi tekintélyek, a mellvéd párkányain a Hit, a Remény és a Szeretet allegorikus alakjai jelennek meg; a szószék hátlapján pedig a Jó Pásztor domborműve figyelmezteti a papot hivatására, A Krisztus születését és a Szentlélek eljövetelét ábrázoló jelenetnél a szobrász megmaradt az egészen lapos domborműnél, vagyis egy alakja sem töri át a homloksíkot, holott nagyobb embercsoporttal kellett dolgoznia, Ezzel szemben a feltámadás és a Jó Pásztor jeleneténél a kis méretű főalak nem uralkodik a kompozícióban, elvész a tájképi járulékokban, jóllehet szabad területen kevés személy szerepel, Az egyházatyák, a három erény és a színeváltozás alakjai sikerültek, Ez utóbbi, táborhegyi jelenetnél a legfelső szobor, a megdicsőült Krisztus alakja mellett Mózes és Illés próféták közel ember nagyságú szobrai állnak, míg a kiválasztott három apostol, Péter, Jakab és János, a kupola párkányán ülve nézik a jelenetet. Végre 1752. június 3-án, Úrnap nyolcadába eső vasárnapon felvirradt az emlékezetes nap, a templomszentelés örömnapja, Nagy ünnepélyességgel, Rieger Kandid heinrichauizirci apát, a konvent és a hívők sokaságának jelenlétében végezte el a szertartást Padányi Bíró Márton veszprémi püspök, Nagyboldogasszony tiszteletére szentelte a templomot és a főoltárt, amelybe Szent Gaudentius, Beatus és Adeodatus, valamint más vértanuk ereklyéit zárta, A templomszentelést követő évben, tehát 1753-ban szerelték föl a templom palotai kőből készített kapuzatára a főbejárati ajtót, Ennek költsége - a belső, kórus alatti bejárati tér egyre gazdagodó kiképzését és festését elvégző - szobrász és festő munkadíjával együtt mintegy 300 Ft-ot tett ki. Wagenmeister halála után már csak az orgonakórus alatt, a bejárati előcsarnok mennyezete maradt hoszszabb ideig kifestés nélkül. Ide a három boltszakaszra tehát most, a templomszentelés évét követően, 1753ban kerültek a Szűz Mária születését, az angyali üdvözletet és - a kor kifejezésmódjának megfelelően - az Apokalipszis asszonyának jelvényeivel ellátott, szeplőtelenül fogantatott Szent Szüzet ábrázoló falképek. Ez utóbbi freskón Szűz Mária a földgolyó - melyre a kísértés kígyója tekeredik - fölött, gomolygó felhők előtt, puttók között lebeg, lába alatt holdsarló, kezében liliomszál, fejét csillagkoszorú övezi, s a Szentlelket jelképező galamb alakjából áradó fénysugárban ragyog. A Wagenmeister ábrázolásmódjától teljesen eltérően szerkesztett képek hatalmas méretű és mesterkélt taglejtésű alakjaikkal önmagukban is elárulják, hogy más, eddig ismeretlen mester ecsetje alól kerültek ki, Feltételezhető, ám még nem bizonyított, hogy alkotójuk a győri születésű Schaller István, a 18. század egyik legtöbbet foglalkoztatott dunántúli festője lehetett, kinek számos freskója és oltárképe - többek között a borsmonostori (Klostermarienburg) ciszterci templomé is - ismeretes. Nemcsak a templom berendezése, hanem díszítése is tovább gazdagodott azzal, hogy felállították a nagy orgonát, pontosabban egyelőre csak az orgona Pápán, 164 Ft-ért faragott míves szekrényét. Az orgona szerkezete maga ekkor - jóllehet elkészült - még Budán feküdt. Az orgona belső szerkezetének elkészítésére tudniillik az apát 1752, évi zirci tartózkodásakor, 900 Ft összegben, Staudinger János budai orgonaépítő mesterrel kötött szerződést, aki teljesítette is feladatát, Ám