Magyar Műemlékvédelem 1991-2001 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 11. Budapest, 2002)

Badál Ede: Zirc apátsági temploma

mikor az orgonaszekrényt Zircen 1753-ban felállították, a közelítő zord téli időjárás miatt az orgonaszerkezet Zircre fuvarozását elhalasztották, A szállítás és az orgona helybeli megépítése 20 változatú kivitelben csak 1754-ben történt meg, s ennek az évnek augusztusában, Szent Bernát ünnepén szólaltatták meg először a minden tekintetten pompás hangszert, (5, kép) Az orgonaavatás évében, 1754-ben készült el az apátsági templomnak a párját ritkítóan magas művészi színvonalú szószékhez hasonló értékű, nagyszerű főoltára. Erre a méreteiben is hatalmas alkotásra Dubniczay István veszprémi kanonok ajánlott fel 4000 forintot, Adományából Pápán faragta ki az ismeretlen - a História Domusban név nélkül csak „statuarius"-ként említett - szobrász az oltár szobrait, Az egész (szerényen „laude dignus", azaz dicséretre méltó munkának minősített) oltárépítményt a helyszínen állították össze az asztalosok, a pápai mester és segítőtársai. Az építmény teljesen betölti a szentély keleti felét. Magas talapzatból induló, sima törzsű, kompozit fejezetű oszlopok biztonságosan tartják a felső rész súlyos párkányait, Egymás elé torlódóan állították fel őket a homorú, félpillérek által tagolt háttérfal előtt. A hatalmas oszloplábazatokban az oltárépítményt jobb és baloldalon egyaránt ajtó töri át. Fent középen a párkányzat helyet hagy a hátsó szentélyfal ablaknyílásának, hogy azon át áradhasson be kívülről a fény, és megvilágíthassa az oltárépítmény díszeit a félkörívesen záródó oltárkép fölött. így érvényesülhetnek a fenti lebegő kis angyalok, virágdíszek és az ablakmezőbe merészen benyúló zászlót tartó Szent Mihály főangyal szoboralakja, valamint középen az ablak fölött sugárkeretben a Máriamonogram, Kétoldalt a párkányok tetején pedig Gábriel és Rafael főangyalok várják Szűz Mária mennybe érkezését, Hiszen ez az esemény indul - mint már említettük a freskósorozat bemutatása előtt - a főoltár képén, Az oltárkép áll az oltárépítmény központjában, az egész tulajdonképpen ezt a képet keretezi, A kép Franz Anton Maulbertsch-nek, a 18. század esik legjelentősebb, műveivel csaknem valamennyi európai múzeumban ma is jelenlévő mesterének hatalmas olajfestménye. A Közép-Európában, közelebbről Ausztriában, Magyarországon, Csehországban, Németországban dolgozó osztrák művész közel félszáz freskót és mintegy 90 oltárképet festett, A zirci főoltárkép nemcsak egyik legkorábbi magyarországi munkája, hanem azoknak egyik legkiválóbbja is. Bécsben készítette harminc évesen 1754-ben, és rögtön ott vették meg a ciszterciek a zirci templom részére. A kép témáját nemcsak Maulbertsch kedvelte egész életén át, hanem az egész barokk korszak. Emellett, tudjuk, a Boldogságos Szüzet a Ciszterci Rend különös pártfogójául választotta, templomait az ő tisztele5. kép. Az orgonakarzat tére szentelte, így a kép nagyon illett a zirci apátsági templomba. A festőnek hallatlanul mozgalmas, két átlós irányú tengelyre szerkesztett oltárképe a túlvilági fények játékával égi és földi jeleneteket kapcsol össze, A Szent Szűz angyalok koszorújában emelkedik a magasba, vágyakozó szemeível oda tekint, alakját már felhő választja el fehér kendővel letakart sírjától. Az üres sír körül az apostolok a mennybevétel csodáján álmélkodnak, tétován megtántorodnak, vitatkoznak is hevesen, s megrendülten intenek búcsút az Istenanyának, A felhőből a sírkendőre és az egyes apostolalakokra áradó fény a mennyei kegyelem jelképe, s mintha ennek hatására inogna meg a még nagyon is földi életbe gyökerezett apostolok eddig szilárdnak vélt biztonsága, evilági emberi egyensúlya, Mindezek a megoldások és a Maulbertsch munkásságának első korszakára jellemző ragyogó, tüzes színek, valamint az egész képen uralkodó drámai feszültség szinte sejtelmessé varázsolják a festmény hangulatát.