Magyar Műemlékvédelem 1991-2001 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 11. Budapest, 2002)

Voit Pál: A barokk templomépítészet eszméi és stílusai

11. kép. Eger, a trinitárius templom hajójának részlete Az egyenesekkel szembeni ellenszenv Franz Anton Pilgram, hazánkban is működő bécsi Landesbaumeister hullámzó homlokzatain ölt további valóságot, A pozsonyi Erzsébet-apácák homlokzata a konvex-konkáv faltagozatok szinte ringatózó, kényeskedő asszonyiságával a Borrominitől vett bátorság elragadó vonzalmát tükrözi, Az Esterházy Imre prímás által rendelt másik női szerzetestemplom a vörös csillagos apácák ma már nem álló templomának terve hasonló szubtilis vonaljátékot őriz, Ugyanezen időben, 1739-ben építi F. A, Pilgram a heiligenkreuz-í cisztercita szerzetesek apátjának megbízásából Szentgotthárdon a rend templomát és kolostorát, majd Jászon a premontrei apátságot, amelynek tornyai két oldalról a borromineszk oromzatokkal ékesített konvent épületek szorításában hajladoznak a templomhomlokzat bravúros ívátvágásokkal megmozgatott falaival, De nem csupán az alaprajz, az épületkülső, hanem a művészi berendezés eszközei is siettetik az abszolút szimmetria, a vonal és derékszög párhuzamossága fölötti végleges győzelmet, A kör, a hullámzó hajlatok, az építészeti elemek váratlan változatossága, a könnyedén pergő körző játékait, vonulatokat, járatokat alakítanak ki, új iskolák, csoportok, az architektúra új szervezkedése ez, A DUNAI BAROKK ÉPÍTŐISKOLA A 17. század végére új és új szerzetesrendek jöttek létre. A középkorban a ciszterciták és premontreiek francia földről indultak kelet felé, a ferencrendiek, domonkosok, bencések ősi kolostorai Itáliában épültek fel. A reformáció elleni küzdelem nyitott utat a főként Spanyolországból eredő szerzetesrendeknek. A félelmetes hatalmú jezsuita szerzetesrend, Loyolai Szent Ignác „Krisztus katonái" is újonnan törtek égi és földi hatalomra. A bécsi Am Hofon új templomuk homlokzata szakít a századelő szigorú homlokzatsíkjaival, 1662-ben olaszos, illetve spanyolos hatású tört palotahomlokzattal merészkedik Carlo Martino Carlone, szabadjára engedve a helyi mesterek képzeletét. A 18. század első évtizedeiben fellángol az építési kedv, nemcsak az újonnan betelepü12. kép. Győr, a „magyar ispita" templom