Magyar Műemlékvédelem 1991-2001 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 11. Budapest, 2002)

Voit Pál: A barokk templomépítészet eszméi és stílusai

lő szerzetesek, de az anyagi forrásokban megerősödő mecénások és a jómódú polgárság is versenyezni látszik a most már hatalmas apátságokat alapító, építő középkori eredetű szerzetesekkel. Az Ister, az ősi vízi út vonzza az építtetőket, az építési anyagok szállítását s számtalan formai ötletet szül, követést teremt. Kétoldalt széles sávban vonzza a nagy folyam a csodás kolostor-együttesek fényűző alkotásait, Sankt Florian, Kremsmünster, Göttweíg, Melk, Dürnstein, Klosterneuburg ékkövei ennek a vonulatnak, amely Győrrel, Pannonhalmával, Zirccel és a kalocsai székesegyházzal zárul, A vonulat két egymást kísérő ágát követhetjük, Wittwer Márton, szerzetesi nevén Athanasius testvér a tiroli Imstből indul, Prágában a Szent József-templom építésénél tanulja ki a mesterséget. Innen a Karmelita rend, amelynek szolgálatába szegődik, Linzbe hívja, ahol az ottani Szent József-templomon dolgozik, és 1713-ban felépíti a karmelita apácák centrális terű egyházát is. A befelé ívelten hajló homlokzat ismétlődik a Sankt Pölten-i centrális templomon és a győri karmeliták lanternával világított, 1714-ben rajzolt tervén, amelyet 1722-ben kivitelezett. Még ezután építik fel Pápán a pálos szerzetesek úgyszólván azonos léptékű centrális templomát, majd Szakolcán s végül halála évében kupolás templomai büszkeségét a csehországi Pacov karmelita templomát. Wittwer igen elfoglalt, keresett építész, Győrben a jezsuiták Szent Ignác-templomának homlokzatát alakítja át sajátos paszpartu jellegű ablakkereteivel, s ugyanilyen kialakítással díszíti a „magyar ispita" templomot is. (12. kép) Győrben felépíti még a Kálvária-kápolnát az ízes, kissé népies stációkkal együtt. Ez a műve teszi valószínűvé, hogy a bencések tihanyi templomának homlokzata is az ő műve. Forrásaink bemutatják, hogy a bencések pannonhalmi rendházának reprezentatív refektóriumát, majd az egész prelatúrát ő emeli, A zirci cisztercita rend templomának kéttornyos homlokzata, alaprajza és boltozata megegyezik - az ausztriai Linz körzetében lévő - Spital am Pyrn kéttornyú építményének minden részletével. A dunai barokk építőiskola másik vonulata már nem köthető csupán egy mester személyéhez. A Linz melletti Sankt Florian-kolostor építésze a 18. században ugyanaz a nagytehetségű Sankt Pölten-i mester, akinek főműve a Duna királynőjeként uralkodik a folyam wachaui szurdoka fölött. A bencések templomóriása mély hatást gyakorolt a Duna menti építészetre: sokszorosan és idegesen meg-megtört homlokzatfelülete, az ezt követő súlyos és már játékosnak semmiképpen nem nevezhető vaskos párkányabroncsai nehézkes, mégis festői, a tájjal együtt érvényesülő nagy intonációja teszi páratlanná Jacob Prantauer művét. Már a Sankt Florian-kolostor egyik szárnyán megfigyelhettük a téglányidomú ablakok fölé csúsztatott axokkal épített, egybenőtt álló ovál nyílások jellegzetes formációját, amely Melkben még feltűnőbb alakban jelentkezik. Az ablakra közvetlenül ráhelyezkedő oválablak nálunk ilyen módon csupán a kalocsai székesegyházon valósult meg. A Prantauer stílusára határozottan utaló Kalocsa mesterének fellelése még várat magára, A Dunai barokk építőiskola összefüggő elemei ezek, megfigyelésük és megfejtésük a magyar barokk templomépítészet történetének fontos szelvényét alkotják. A LUGANOI MESTEREK VONULATA Az itáliai mesterek művei, a kupolák, az oszloprendek meg nem szűnő impulzusokat adtak az Alpokon túli építészetnek. A Morosbrucker, a Beer és Tumf nemzetség Dél-Németországban és Svájcban, a Dientzenhoferek Németországban és Prágában, a würzburgi Baltasar Neumann a boltozatok légies lebegésével, a belsőtér zenei szárnyalásával új élményekkel gazdagítják a barokk templomépítészetet. Áttételesen Bécs is részévé válik e folyamatnak, mert nem csupán a Peterskirche, a Karlskirche, a szaléziánusok kupolái, Domenico Martinelli itteni és prágai művei jelzik Itália jelenlétét, de Francesco Borromini, a Luganóból induló lángész alkotásainak élménye, a Lucas von Hildebrandt művészetében ott szunnyadó titkos rokokó szándék eredetét is kétségtelenné teszi. Innen a festői szépségű tó mellől további mesterek kelnek útra, most már észak felé, ahol még bőven jut számukra munka. Lugano környéki apró falvak - amelyekben minden férfi kőműves, kőfaragó vagy márványcsiszoló mester - az egész 18. század folyamán szakadatlanul szülik a művészek újabb nemzedékét, Ezek egy-egy vállalkozó mester vezetésével kompániákba állva vállalnak munkát együtt, vagy egymástól különszakadva, Ebben az időben - Mária Terézia uralkodásának elején érik meg számukra a pálya kapuja, amelyen át az osztrák megszállás alatt álló Milano, illetve a tavak mellől akadály nélkül juthatnak Ausztria tartományain át hazánk földjére is, Ekkorra a Birodalomban már nagyjából vége a nagy építkezéseknek, a szerzetesek megépíttetik templomaikat, úgyszólván minden valamit számító gróf és herceg megépíttette prágai, majd bécsi palotáját, sőt a császárváros falain kívül - a zöldellő dombok alján mértani rendszerű, nyírott fasorokkal, vízmedencékkel, szobrokkal, szökőkutakkal körülvett fényűző nyári palotáikat is, A falusi templomok, kegyúri építkezések és a magyar kisvárosok vagyonos polgárainak építkezéseihez a hazájukban már munkanélkülivé lett kisemberek, a céhbeli kőművesek képességei is elegendőek, Magános, szerencsepróbáló kőművesmesterek vagy legények jutnak át a szinte jelképes határokon