Magyar Műemlékvédelem 1991-2001 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 11. Budapest, 2002)

Lővei Pál: Adatok a magyarországi téglagyártás és felhasználás történetéhez

62 1776. február 18., március 3, és május 12. Pápai Prothocollum, 1, cs., capsa 51., no. 3. 123., 123v és 128v-129r. - az adatért néhai Cs. Dobrovits Dorottyának tartozom köszönettel. 63 Lővei 1983. (2, jegyzetben i. m.) 76. 64 Lővei Pál kutatása. A boltozat 1891 -re keltezhető, a benne lévő téglákat a Győri Körkemence Társaság monogramja jelzi: Lővei 1983. (2. jegyzetben i. m.) XXXIII. Éppen 1891-ben, a Győri Körkemence Társaság téglagyárának tervezett bővítésével kapcsolatban szerepel az iratokban ez a boltozati tégla: GyVTI XII. 89/161, 65 Győri kamarai számadások, 1779 Inventárium, Pag. 10, 66 Győr, M agáncsaládok-hagyatékok, 8234, 67 Pápai Prothocollum, 1. cs., capsa 51,, no. 1, - Balogh Ferenc levele Esterházy Károlynak, 1762, december 3, - az adatért Haris Andreának tartozom köszönettel. 68 Mőcsényi Mihály: Eszterháza fehéren-feketén. [Budapest], [1998] CD-melléklet: Levéltári adatok, a427. sz. 69 Schwemmer, Wilhelm: Das Bürgerhaus in Nürnberg. Tübingen, 1972. 79.; Assisiben a városháza falában kőből faragott tégla- és cserépmintákat helyeztek el 1349-ben: Honegger, Magdalene: Ziegel - Baustein seit Jahrtausenden. Trautenfels, 1990. kép a 24. oldalon. 70 Liedke, Volker: Salzburger Maler und Bildschnitzer sowie Bauund Kunsthandwerker der Spätgotik und Renaissance. = Ars Bavarica, 3. München, 1975. 50. 71 Merk, Grete: Zwei Pioniere der österreichischen Industrie, Alois Miesbach und Heinrich Dräsche. Graz - Wien - Köln, 1966. 14. 72 Schirmböck 1973. (8. jegyzetben i. m.) 249. /F(ormat)73/ 73 Schirmböck, Anton - Koller, Karl: Chronologische FormateTabelle des österreichischen Mauerziegels 980-1980, = Wiener Ziegelmuseum, Heft. 3/4, 1980. 50., 75. (F 200.) 74 Schirmböck 1973. (8. jegyzetben i. m.) 250. (F 87-88.) 75 Schirmböck - Koller 1980. (73. jegyzetben i. m.) 50. 76 Uo. 50. 77 Uo. 50., 75. (F 206.) 78 Uo. 78. 79 Iglauer, Erika: Ziegel - Baustoff unseres Lebens. Wien, 1974. 8. Részben hibás számadatokkal, vö, a törvénynek Schirmböck 1973. (8. jegyzetében i. m.) V. t. közölt facsimiléjével, 80 1891, június: GyVTI XII. 89/161. 81 Az adatéit Déry Attilának tartozom köszönettel. 82 Kállay 1972, (41. jegyzetben i. m.) 63-64.; Győri kamarai számadások 1742-1767.; Győri téglaszámadások 1-2. 83 Sáry István: Építési szabályzatok a XVI. század második felétől a reformkorig. In: Győri Városszépítő Füzetek, 4. Győr, 1980. 8., 13., 26. 84 Jaritz 1976. (31. jegyzetben i, m.) 161, 85 Cs. Dobrovits Dorottya: Építkezés a 18, századi Magyarországon. Az uradalmak építészete. Budapest, 1983. 85. 86 Ortvay Tivadar: Pozsony város története. 11/1. Pozsony, 1895. 361.: „mit Roter färbenden austreichen". 87 Ld. a 82. jegyzetet. 88 Magyarország Műemléki Topográfiája. Szerk. Dercsényi Dezső, IX. Heves megye műemlékei. Szerk. Dercsényi Dezső, Voit Pál. III. Budapest, 1978. 68. 89 Weisz János: A mosonmagyaróvári sóház története. Kézirat. Várgesztes, 1971, 7, (Magyaróvár, r, k, plébánia) 90 Nyitrai 1953/1954. (43. jegyzetben i, m.) 9. sz. jelentés: építkezések és téglaégetők Budán a szatmári békét követő korban: 7., 22,; 6. sz, jelentés: A kormányszervek Budára helyezése és a téglaipar II, József korában: 5-6, 91 Győr, Magánokiratok, 3483. 92 1891. február és júniusi szerződéstervezetek: GyVTI XII. 89/161. 93 Magyarország Műemléki Topográfiája. Szerk. Dercsényi Dezső. VIII. Heves megye műemlékei. Szerk. Dercsényi Dezső, Voit Pál, II, Budapest, 1972, 196. 94 Farkas Gábor: Székesfehérvár újkori kiváltságlevelének gazdasági vonatkozásai. = Székesfehérvár Megyei Városi Tanács Tájékoztatója, 12, 1989, 2. 25. 95 MOL Nadasdy család levéltára. Lev. B. Num. 608. Fol, 699-700. Gyéressy Béla gyűjtése. (KÖH Gyűjteményi Osztály) 96 MOL Nadasdy család levéltára. Lev. B. Num. 972. Fol. 497-498. Gyéressy Béla gyűjtése. (KÖH Gyűjteményi Osztály) 97 1776, feóruár 18, - Pápai Prothocollum, 1. cs. capsa 51,, no. 3-123. - az adatért néhai Cs, Dobrovits Dorottyának tartozom köszönettel. 98 1772. július 3. - Pápai Prothocollum, 1. cs., capsa 51,, no, 3, 34v-35r, - az adatért néhai Cs, Dobrovits Dorottyának tartozom köszönettel, 99 GyVTI II. 862/57. 100 A Babenbergek korában épített várfal közelében volt például az agyagkitermelő hely (Laímgrube) a 13. században, 1408-ban pedig a Stephanskirche-hez nem messze fekvő, a mai Karlskirche közelében lokalizálható téglaégetőkből szállítottak tetőcserepet. Ld. Merk 1966. (71. jegyzetben í. m.) 13. 101 Ybl Ervin: Szavojai Jenő herceg ráckevei kastélya. In: Ybl Ervin: Mesterekés mesterművek. Budapest, 1938. 98. 102 Koppány Tibor: Adatok a vasszécsényi Ó-Ebergényi kastély építéstörténetéhez. = Vasi Szemle, 29, 1990. 74. 103 P. Bartal Ince: Máriabesnyő története. 2. kiad. Esztergom, 1929. 56. 104 Schoen Arnold: A budapesti központi városháza. Budapest, 1930. 143. 105 Lénárt Andor: Eszterházy Károly püspök XVIII. század végi építkezéseinek háttériparáról. = Agria, 19. Eger, 1983. 196. 106 Uo. 197., 198. 107 1769. március 24. - Prothocollum Correspondentiarum Domini Papa, No. 2. Veszprém Megyei Levéltár, XI, 602/b. 4. doboz, capsa 51, no. 2. 309. - az adatért néhai Cs, Dobrovit Dorottyának tartozom köszönettel. 108 Énekes Kálmán: A sopronhorpácsi kastély. - Soproni Szemle, 2. 1938. 305-309. 109 Magyar Eszter: A pálos rend pilismarótí uradalma a XVIII. században. In: A Dunántúl településtörténete. VII. Szerk. Somfai Balázs. Veszprém, [1989] 252. 110 Az 1887. december 25-én kelt levél az Ungarische Westbahn No-13846-os iktatószámát viseli. Fénymásolata az ajkai Bányászati Múzeum kiállításán látható. 111 GyVTI XII. 89/161. 112 Győri téglaszámadások 2. 113 Győri kamarai számadások, 1754. 54. fol.; 1755. 62. fol.; 1756. 1. fol. 114 Szabady Béla: Draskovíts György győri püspök és kora (1599-1650). Sopron, 1936. 71. 115 GyVTI II. 868/27. 116 Sólymos Ede: Bajaszentistváni téglásélet. Baja környéki erdők. Baja, 1965. 3-5. 117 1714-ben a város 7000 égetett téglát juttatott a rendháznak, ebből 3000-et ingyen: 1714. szeptember 19-i bejegyzés a városi jegyzőkönyvben, ld. Weisz 1971. (89. jegyzetben i. m.) 7. 118 Kállay István: Székesfehérvár haszonvételei 1688-1790 között. = Fejér Megyei Történeti Évkönyv, 5. Székesfehérvár, 1971. 82. 119 Székesfehérvár Város Levéltára, Tanácsülési jegyzőkönyvek, 1737. december 4. 120 Magyarország Műemléki Topográfiája. Szerk. Dercsényi Dezső. IX. Heves megye műemlékei 1978. (88. jegyzetben i. m.) 677. 121 Eötvös Károly: Utazás a Balaton körül. 5. kiad. Budapest, 1908. I.: 123-124. 122 Ybl Ervin: Ybl Miklós. Budapest, 1956. 1397, 123 Sefcsik Ferenc: Győr szabad királyi városi rangra emelése, In: Emlékkönyv Győr város szabad és királyi rangra emelésének